A május 31-ig tartó időszak a számviteli beszámolók elkészítésének és elfogadásának ideje, ekkor kell az osztalék jóváhagyásáról is dönteni.
Cikkünkben az osztalék jóváhagyásával és kifizetésével kapcsolatos adózási, bérszámfejtési információkat foglaljuk össze.

Jóváhagyott osztalék adózása

Társasági adó szerint adózó vállalkozások esetén nincs külön teendő az osztalék összegéről szóló határozattal kapcsolatban, de kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégek esetén már van.

Gyakori tévhit, hogy az osztalék utáni kisvállalati adót is akkor kell megfizetni, amikor az osztalék kifizetése megtörténik.
A 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) szerint a kisvállalati adó alapját növeli a jóváhagyott fizetendő osztalék. Ez azt jelenti, hogy nem az osztalék kifizetése miatt keletkezik kisvállalati adóalap, hanem az osztalék jóváhagyása miatt. A jóváhagyott osztalék utáni kivát abban a negyedévben kell bevallani, amelybe a beszámoló elfogadásának, osztalék jóváhagyásának napja esik.
Ha a 2021. évi beszámoló elfogadása 2022. 03. 31-én vagy azt megelőzően történt, akkor már az 2022. I. negyedévi kiva-bevallásban szerepeltetni kell a jóváhagyott osztalék összegét.

Osztalékelőleg

A két számviteli beszámoló elfogadása közötti időszakban a társaságok legfőbb szerve osztalékelőlegről is dönthet.
Az osztalékelőleg után nem kell kisvállalati adót fizetni, illetve a kifizetésekor csak a 15%-os SZJA-t kell levonni belőle. Az osztalékelőlegből szociális hozzájárulási adót sem kell levonni.
A kisvállalati adókötelezettség és a szocho-kötelezettség is akkor keletkezik, amikor az osztalékelőleg osztalékká válik, azaz az osztalék elfogadásáról szóló határozat elfogadásának napján.
Ha az osztalékelőleg és a jóváhagyott osztalék összege azonos, vagy a jóváhagyott osztalék magasabb, de az elfogadáskor nem kerül kifizetésre az osztalékelőleget meghaladó összeg, akkor bár szociális hozzájárulási adókötelezettség keletkezhet, de ezt a kifizető nem tudja levonni. A kifizető által le nem vont szochot a magánszemély a saját SZJA-bevallásában szerepelteti és az alapján fizeti be a NAV-nak.

Szocho-kötelezettség és adófizetési felső határ

Az osztalék után a magánszemélyt szocho-kötelezettség terheli legfeljebb az adófizetési felső határig. Az osztalékon kívül az alábbi jövedelmek után terheli a magánszemélyt szociális hozzájárulási adó:
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- vállalkozói osztalékalap,
- árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- SZJA-tv. 1/B. §-a szerinti külföldi illetőségű előadóművész tevékenységéből származó jövedelem.
Az adófizetési felső határ a minimálbér 24-szerese, azaz 2022-ben 4 800 000 Ft. A felső határba az előzőekben felsorolt jövedelmek, valamint az SZJA vagy SZJA-előleg alapját képező összevonandó jövedelmek számítanak be. Ilyen összevonandó jövedelem például
- az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem,
- nyugdíjas személyek munkabére, tagi jövedelme, vállalkozói kivétje,
- megbízási díjból származó jövedelem.
Az adófizetési felső határba beszámított összevonandó jövedelemnél nem számít az, hogy a jövedelem után kell-e szochot vagy kivát fizetni.

Az adófizetési felső határnál a kifizető a már általa számfejtett jövedelmeket figyelembe veheti, illetve a magánszemély nyilatkozat arról, hogy az adófizetési felső határt már elérte vagy éves jövedelmeinek várható összege eléri azt.

Összefoglaló

Társasági adó szerint adózó vállalkozás esetén

Kisvállalati adó szerint adózó vállalkozás esetén