2108 2.0 verziója - személyi kedvezmény, szocho-kedvezmény
A NAV közzétette a 2108 nyomtatvány 2.0 verzióját, mely már a PM közlemény szerinti módon, azaz a személyi kedvezménynél és szocho-kedvezményeknél január hónapban is a 167 400 Ft minimálbért veszi alapul.
Bérprogramjaink a 2108 2.0 verziójával azonosan kezelik e kedvezményeket.
2108 2.0 verziója kedvezmények kezelése miatt
A 2108 1.0 verziója a személyi kedvezménynél, szocho-kedvezményeknél a 2021. január 1-jén érvényes minimálbért (161 000 Ft-ot) veszi figyelembe.
A PM közleménye szerint a 21/2021. Kormányrendelet alapján ezekre a kedvezményekre már januárban is alkalmazható az új minimálbér (167 400 Ft). A személyi kedvezmény összege 55 800 Ft/hó lesz 2021-ben.
A NAV tájékoztatása szerint a fentiekre tekintettel új, 2.0 verziót adnak ki a nyomtatványból 2021. február 8-án.
Ha Ön személyi kedvezményt vagy szocho-kedvezményt érvényesít, akkor a bevallás benyújtásával várja meg a nyomtatvány frissítését!
NAV: A NAV frissíti az idei járulékbevallások nyomtatványkitöltő-ellenőrző programját
Járulékfizetési alsó határ CSED esetén
A Tbj. 2020. szeptember 1-jétől érvényes rendelkezései szerint a járulékfizetési alsó határ szabályait csecsemőgondozási díjban részesülő munkavállaló esetén is alkalmazni kell.
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 87. § g) pontja módosítja a Tbj. 27. § (3) bekezdését, így a járulékfizetési alsó határ alól a CSED-ben részesülő munkavállalók után is mentesülni fog a munkáltató.
Ez a rendelkezés csak 2021. január 1-jétől hatályos, így 2020. szeptember 1. és 2020. december 31. között továbbra is tb-járulékot kell fizetnie a munkáltatónak a CSED-en lévő munkavállalói után.
A 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a 2021. január 1-jétől módosítja a Tbj. 105. § (2) bekezdését is, mely szerint a CSED-re vonatkozó szabályok visszamenőlegesen 2020. július 1-jétől alkalmazhatók.
Német és angol nyelvű bérlap
A Windowsos felületű bérprogramunkban a magyar mellett német és angol nyelven is elkészíthető a bérlap.
A funkció kizárólag a Max (hálózatos) verzióban érhető el.
SZJA-törvénytől eltérő számítási mód
Az SZJA-törvény szerint az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem minősülő, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetők által teljesített kifizetések esetén nem vehető figyelembe a családi kedvezmény és a személyi kedvezmény.
Cégünk élt az SZJA-törvény adta lehetőséggel, és a NAV felé egyedi számítási módszert jelentett be. A módszer lényege, hogy az egyéb kifizetések (pl. bérleti díj, megbízási díj) esetén is érvényesíthetők a kedvezmények.
A bejelentést a NAV visszaigazolta, így a bérszámfejtő programjaink felhasználói külön bejelentés nélkül is alkalmazhatják a módszert.
Az eltérő számítási mód bejelentésére kizárólag az SZJA-törvény alapján van lehetőség, a Tbj. szerint nincs. A családi kedvezményt érvényesítők csak az SZJA-előlegnél vehetik figyelembe a kedvezményt, családi járulékkedvezmény érvényesítésére nincs mód.
Családi járulékkedvezmény vállalkozók esetén
A Tbj. 24/A. §-a szerint a családi kedvezményre jogosult biztosított családi járulékkedvezményre jogosult, melyet a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, valamint a nyugdíjjárulékból érvényesíthet. A munkaerő-piaci járulék nem csökkenthető a kedvezménnyel.
A nem biztosított személyek (kiegészítő tevékenységű vállalkozók, szociális szövetkezet tagjai) nem érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. Az evás egyéni vállalkozók szintén nem vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt, mert nincs SZJA-alapba tartozó jövedelmük.
A vállalkozók a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig érvényesíthetnek.
A vállalkozók esetén az érvényesíthető családi járulékkedvezménynek kettős korlátja van. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy mennyi az SZJA-kedvezmény után fennmaradó összeg 16%-a, másrészt a jövedelem után mennyi járulékot fizet. Az érvényesíthető családi járulékkedvezmény az így kiszámított összeg közül az alacsonyabb.
Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be a számítást.
1. példa 118.000 Ft/hó kivét, 2 kedvezményezett eltartott (125.000 Ft/hó családi kedvezmény)
SZJA-alap = 118.000 Ft jövedelem – 118.000 Ft = 0 Ft
Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg
a) (125.000 Ft – 118.000 Ft) * 16% = 1.120 Ft
b) 118.000 Ft * 17% = 8.260 Ft
Járulékok
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft
- Családi járulékkedvezmény 1.120 Ft
= Fizetendő 5.960 Ft
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft
- Családi járulékkedvezmény 0 Ft
= Fizetendő 5.310 Ft
Nyugdíjjárulék
Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft
- Családi járulékkedvezmény 0 Ft
= Fizetendő 11.800 Ft
2. példa 100.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)
SZJA-alap = 100.000 Ft jövedelem – 100.000 Ft = 0 Ft
Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg
a) (618.750 Ft – 100.000 Ft) * 16% = 83.000 Ft
b) 100.000 Ft * 17% = 17.000 Ft
Járulékok
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft
- Családi járulékkedvezmény 7.080 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft
- Családi járulékkedvezmény 5.310 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Nyugdíjjárulék
Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft
- Családi járulékkedvezmény 4.610 Ft
= Fizetendő 7.190 Ft
3. példa 280.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)
SZJA-alap = 280.000 Ft jövedelem – 280.000 Ft = 0 Ft
Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg
a) (618.750 Ft – 280.000 Ft) * 16% = 54.200 Ft
b) 280.000 Ft * 17% = 47.600 Ft
Járulékok
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Számított 280.000 Ft * 4% = 11.200 Ft
- Családi járulékkedvezmény 11.200 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Számított 280.000 Ft * 3% = 8.400 Ft
- Családi járulékkedvezmény 8.400 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Nyugdíjjárulék
Számított 280.000 Ft * 10% = 28.000 Ft
- Családi járulékkedvezmény 28.000 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Keresőképtelenség munkaszüneti napon
Az Mt. 146. § (3) d) pontja szerint az óra- és teljesítménybéreseknek a munkaszüneti napra a távolléti díj jár. 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett az Mt. új, 146. § (4) bekezdése, mely szabályozza a keresőképtelenség idejére járó díjazást.
Mt. 146. § (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.
Fontos, hogy különbséget kell tennünk a keresőképtelenség és a betegszabadság fogalma között, a keresőképtelenség tágabb definíció.
Az Mt. 124. és 126. §-ai alapján a munkaszüneti napra nem adható betegszabadság (nem használható az 1 - betegszabadság kód). A 146. § (4) bekezdés szerint a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70%-a jár (8-as kód). Ez a távollét nem számít be az éves 15 nap betegszabadságba sem!
Mivel a havibéres dolgozónak nem jár díjazás a munkaszüneti napra (mely akkor is igaz, ha ő munkaszüneti napon keresőképtelen), így az új távollét kód náluk nem használható.
Augusztus 1-jétől alkalmazható a módosult távolléti díj számítás
Az Mt. távolléti díjra, alapbérre vonatkozó módosításai 2013. augusztus 1-jétől lépnek hatályba.
Több cikkben tévesen jelent meg, hogy a szabályokat már a júliusi bérszámfejtésnél lehet alkalmazni.
Nincs semmilyen speciális hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés, mely lehetővég tenné a júliusi bérszámfejtéseknél az alkalmazást.
A módosult távolléti díj számítást először a 2013. augusztusi bérek számfejtésénél lehet alkalmazni!
Közfoglalkoztatási bér számfejtése havonta
2013. április 1-jei hatállyal módosult a 170/2011. Korm. rendelet, mely a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szól.
E rendelet 1. § (4) bekezdése tartalmazta az előírást, hogy a közfoglalkoztatási bért heti részletekben kellett kifizetni. Ezt a szabályt hatályon kívül helyezték, így a bérfizetés havonta történik.
A módosított szabályokat azokra a közfoglalkoztatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, melyek 2013. április 1-jén fennálltak.
A módosítás valódi egyszerűsítést jelent, hiszen a havi négyszeri számfejtés helyett egy számfejtés is elegendő lesz.
Havibéres dolgozó díjazása ünnepnapon
Az új Munka Törvénykönyve szerint munkaszüneti napra csak az órabéres és a teljesítménybéres dolgozóknak jár díjazás (távolléti díj).
Mt. 146. § (3)
A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
A havibéres dolgozóknak nem jár külön díjazás, mert a havibérük már tartalmazza azt, így őket nem éri keresetveszteség a kevesebb ledolgozandó nap miatt.
Az N és T módszerek esetén az egy napra eső munkabért úgy számoljuk, hogy a havi bért osztjuk a hónap munkanapjainak számával. A munkanapok számánál a munkaszüneti napot (ünnepnapot) nem vesszük figyelembe.