A 237/2023. Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártyákra vonatkozóan átmenetileg eltérő szabályokat állapít meg.
Egyszeri juttatás
Az SZJA-törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősül az éves rekreációs keretet meg nem haladó összegű SZÉP-kártya juttatás. Az éves rekreációs keret 450 000 Ft. Ezt az összeget a munkaviszony évközi kezdete vagy vége miatt arányosítani kell.
Pl. 2023. június 20-án belépő munkavállaló esetén, akinek a
munkaviszonya év végén is fennáll, az éves rekreációs keret 240 411 Ft.
450 000 Ft / 365 nap * 195 nap = 240 411 Ft
A SZÉP-kártya esetén a több munkáltató által adott
juttatásokat összevontan kell kezelni.
A 237/2023. Korm. rendelet alapján a 2023. augusztus 1. és
2023. december 31. között az éves rekreációs keretösszegen felül utalt
legfeljebb 200 000 Ft egyszeri SZÉP-kártya juttatás is béren kívüli juttatásnak
minősül. Bár a rendelet az "egyszeri" szót használja, de a
NAV által közzétett útmutató szerint ezt a juttatást akár több részletben is
lehet adni.
Ezt a juttatást nem kell az évközi be- vagy kilépés miatt
arányosítani, így akár egy napos munkaviszony esetén is adható a 200 000 Ft-os
egyszeri SZÉP-kártya juttatás béren kívüli juttatásként. Az egyszeri SZÉP-kártya juttatásnál a keretösszeg csak az
adott munkáltatóra vonatkozik, így akár ugyanaz a személy több munkáltatótól is
kedvező adózással juthat a max. 200 000 Ft-os összeghez.
A bérprogramjainkban erre a speciális SZÉP-kártya juttatásra
egy új típust vezettünk be.
Ha az egyéb juttatásnál a számítási mód nem pénzbeli
juttatás, akkor a típusnál az 5 - egyszeri SZÉP-kártya jelölhető.
Jelölés a bérprogramban
SZÉP-kártya utáni adók
Kifizető adózási formája | Társasági adó/SZJA | Kisvállalati adó |
béren kívüli juttatás | 13% szocho + 15% SZJA = 28% közteher | 10% kiva + 15% SZJA = 25% közteher |
egyes meghatározott juttatás | 1,18 * 13% szocho = 15,34% + 1,18 * 15% SZJA = 17,70% = 33,04% közteher | 10% kiva + 1,18 * 15% SZJA = 17,70% = 27,70% közteher |
Felhasználás élelmiszervásárlásra
2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a
SZÉP-kártya nemcsak az SZJA-törvényben meghatározott célokra
(szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési
szolgáltatásra, szabadidő-eltöltést, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló
szolgáltatásra) használható fel, hanem élelmiszervásárlásra is.
A rendelet egyrészt meghatározza az elfogadóhelyek körét (kereskedő), másrészt az élelmiszer fogalmát is.
A SZÉP-kártyát azok a kereskedők fogadhatják el, akiknek az
alábbi TEÁOR-kóddal meghatározott főtevékenységük körében élelmiszer belföldi
értékesítését végezheti.
- 4711 élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
- 4721 zöldség, gyümölcs kiskereskedelme,
- 4722 hús-, húskészítmény kiskereskedelme,
- 4723 hal kiskereskedelme,
- 4724 kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem,
- 4729 egyéb élelmiszer-kiskereskedelem,
- 4781 élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme.
A rendelet a tevékenységeket TEÁOR-kódokkal állapítja meg,
de kereskedőnek számíthatnak az egyéni vállalkozók, őstermelők is, függetlenül
attól, hogy a nyilvántartásokban ÖVTJ-kódokkal vannak meghatározva a
tevékenységük.
Fontos, hogy a kereskedők számára csak egy lehetőség az,
hogy ők is elfogadhatnak ebben az időszakban SZÉP-kártyát, de ez nem kötelező,
így vásárlás előtt célszerű tájékozódni.
A SZÉP-kártya élelmiszer vásárlására használható fel,
melynél a rendelet a VTSZ lista (2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1.számú melléklete) I-IV. áruosztályát (pl. hús, hal, kávé, tea, cukor, kakaó,
gabona, liszt, tejtermék, zöldség, gyümölcs, italok), valamint az V.
áruosztályból a sót említi.
Nem vásárolhatók SZÉP-kártyával alkoholtartalmú italok,
dohánytermékek, valamint feldolgozott dohánypótló termékek.