A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény. A jogszabály egyrészt törvénybe foglalta azokat a veszélyhelyzeti adóemeléseket, melyek már 2024. augusztusában érvénybe léptek, de emellett további adóemelések lépnek érvénybe januártól, valamint új béren kívüli juttatási formák kerülnek bevezetésre.
Cikkünkben azokat a változásokat foglaljuk össze, melyek szélesebb kört érintenek, de nem térünk ki az alanyi adómentesség, az e-nyugta, platformüzemeltetők kiskereskedelmi adójának kérdéseire.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény mértéke két lépésben emelkedi fog. 2025 első félévében az eddigi kedvezmény marad érvényben, majd első lépésben júliustól, második lépésben 2026. január 1-jétől emelkedni fog.
Kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként

Az évközi változás miatt azoknak a személyeknek célszerű lehet a nyilatkozat módosítása, akik megosztják a kedvezményt és ennek során a nyilatkozatukban nem a gyermekek számát, hanem egy havi összeget jelöltek meg.

Fizetővendéglátó tételes átalányadója

A fizetővendéglátó tevékenységre vonatkozó tételes átalányadózás akkor választható 2025. január 1-jétől, ha a tevékenységet legfeljebb három, a magánszemély tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő, a kereskedelmi törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja az adózó.

A Kertv. 2. § 39. pontja szerint magánszálláshelynek minősül az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás, üdülő vagy emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épület, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma max. 8 darab és az ágyak száma max. 16 darab.

A tételes átalányadó összege a településtől függően két sávba fog tartozni.

A sávok közötti határ (2 millió vendégéjszaka évenként a településen) úgy lett megállapítva, hogy a magasabb adót csak Budapesten kell megfizetni. Az érintett településeket a KSH fogja a jövőben minden évben egy közleményben megnevezni.

A tételes átalányadó éves összege

- 150 000 Ft azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző 2. évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,

- 38 400 Ft minden más településen.

Budapesten tehát közel négyszeresére emelkedett az adó összege, vidéken nem változik.

SZÉP-kártya felhasználása lakásfelújításra

2025. évben a megszokott három célon (szállás, vendéglátás és szabadidő) kívül lakásfelújításra is felhasználható a SZÉP-kártya.

A lakásfelújításra legfeljebb a 2025. január 1-jén fennálló egyenleg és a 2025. évben a lakásfelújítási célú felhasználásig utalt támogatás 50%-a használható fel.

A törvény nem tartalmazza, hogy mit tekintünk lakásfelújításnak, de 2024. november 26-án megjelent a SZÉP-kártyáról szóló 76/2018. Korm. rend. módosítására vonatkozóan egy tervezet. Ez alapján a lakásfelújítás célú felhasználásnak az alábbiak minősülnek:

- vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.52., kivéve a szaunák, úszó- és masszázsmedencék kiskereskedelmét),

- bútorok, világítási eszközök értékesítése (TEÁOR’25 47.55.-ből e célok),

- iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem (TEÁOR’25 47.12., kivéve ruházati cikkek, kozmetikumok, ékszerek, játékok, sportcikkek).

SZÉP-kártya Aktív Magyarok zseb

A SZÉP-kártya újra több zsebből fog állni, 2025-től egy Aktív Magyarok zseb is lesz önálló juttatási keretösszeggel.

Az Aktív Magyarok zseb az előző pontban említett rendelettervezet szerint az alábbi célokra lesz felhasználható:

- személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval,

- szabadidős eszköz, sporteszköz kölcsönzése

- sport, szabadidős képzés,

- sportpályák bérlése, uszodabelépő, uszodabérlet,

- sportegyesületi tevékenység,

- testedzési szolgáltatás,

- máshová nem sorolt sporttevékenység,

- szabadidős és szórakoztató eszközök bérlése a rekreációs létesítmények szerves részeként, airsoft és paintball pályák bérlése, piknikezőhelyek bérlése.

Az Aktív Magyarok zsebbe béren kívüli juttatásként - több juttatótól együttesen - évente 120 000 Ft adható. Az éves keretösszeget naptári napokkal arányosítani kell akkor, ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn (kivéve, ha a munkavállaló munkaviszonya azért szűnt meg, mert a munkavállaló elhunyt). Az e feletti összeg egyes meghatározott juttatásnak minősül.

A 120 000 Ft-os keret önálló, azaz nem számít be a 450 000 Ft-os rekreációs keretbe.

Lakhatási támogatás

A munkáltatók lakhatási támogatást nyújthatnak a munkavállalók részére, mely béren kívüli juttatásként adózik.

A lakhatási támogatás a 35. életévét be nem töltött munkavállaló részére adható bérleti díjra vagy lakáscélú hitel törlesztésére évente legfeljebb 1 800 000 Ft összegben.

Ha a munkavállaló év közben tölti be a 35. életévét, akkor utoljára abban a hónapban jogosult a juttatásra, amelyben betöltötte a 35 évet. Az éves keretösszeget ebben az esetben a hónapok számával kell arányosítani.

Pl. munkavállaló 2025. május 4-én tölti be a 35. életévét, akkor az éves keretösszege = 1 800 000 Ft / 12 hó * 5 hó = 750 000 Ft.

Ha a munkavállaló munkaviszonya nem áll fenn a teljes évben, akkor naptári napokkal arányosítva kell a keretösszeget meghatározni (kivéve, ha a munkavállaló elhunyt).

Pl. 2025. március 10-én kezdődik a munkaviszony és az év végén is fennáll, akkor a keretösszeg = 1 800 000 Ft / 365 nap * 297 nap = 1 464 658 Ft.

A keretösszegen felüli rész egyes meghatározott juttatásként adózik.

A munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor köteles a munkáltatója részére a bérleti szerződést vagy a hitelszerződést bemutatni. Ezt követően havonta már nem kell külön dokumentummal (pl. számla a bérleti díjról) igazolni a kifizetést.

Ha a munkavállaló nagyobb támogatásban részesült, mint amire jogosult lett volna (pl. az általa fizetett bérleti díj kisebb, mint a bemutatott szerződés alapján adott támogatás), akkor a munkavállaló a saját SZJA-bevallásában a különbözet után 50%-os különbözeti bírság megállapítására köteles.

A munkáltató a tárgyévet követő év január 31-ig a NAV felé adatszolgáltatásra köteles, melynek az ingatlan adatait és a lakhatási támogatás célját is tartalmaznia kell.

Természetbeni juttatások adózási időpontja

Módosul az igénybe vett szolgáltatások esetén az adókötelezettség keletkezésének időpontja. Sajnos csak az esetek egy részénél tette egyértelműbbé a kezelést a módosított jogszabály.

Ha a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója azonos személy, akkor 2024 végéig az adókötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen a bizonylat rendelkezésre áll, 2025. január 1-jétől pedig az áfatörvény szerinti teljesítési időpontban.

Ha a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója nem azonos személy, akkor idén még a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napján keletkezik az adókötelezettség, jövőre már azon a napon, amikor a bizonylat rendelkezésre áll.

Cégautóadó és gépjárműadó

A cégautóadó mértéke a jövőben minden évben automatikusan emelkedni fog. Az adóemelés az előző év júliusi éves inflációs adata alapján történik és az 500 Ft-ra vagy 1 000 Ft-ra kerekített összeget a NAV legkésőbb az előző év október 31-ig teszi közzé. (A NAV első alkalommal 2025. október 31-ig teszi közzé a 2026. évi cégautóadó mértékét.)

2025. évben a Gjt.-ben rögzítik a jelentősen, átlagosan kb. 20%-kal emelkedő adómértékeket.