Az átalányadózás 2022. január 1-jétől kedvezően módosul a vállalkozók számára.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának 2013. évi bevezetésével háttérbe szorult ez az adózási forma, de a katára vonatkozó elmúlt évi szigorítások után, a 2022. évi módosításokkal több vállalkozói csoport számára is újra előnyösebb lehet az átalányadózás.

Értékhatár

2022-től az átalányadózás értékhatára nem egy fix összeg, hanem az éves minimálbér összegéhez kötött, azaz az évente emelkedő minimálbér az átalányadózás választhatóságának határát is automatikusan növeli.
A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozók az eddigi 100 millió Ft-os korlát helyett az éves minimálbér ötvenszereséig alkalmazhatják. 2022-ben várhatóan 200 ezer Ft/hó lesz a minimálbér, így ez 120 millió Ft-os határt jelent. Minden más egyéni vállalkozó az eddigi 15 millió Ft helyett az éves minimálbér tízszereséig, azaz várhatóan 24 millió Ft-ig választhatja az átalányadózást.

Költséghányad

2022-től egyszerűsödnek a költséghányadokra vonatkozó szabályok, mert kevesebb költséghányad-mérték lesz, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatókra nincs külön szabály. Az eddigi nyolc, egyéni vállalkozókra vonatkozó költséghányad helyett mindössze három lesz a következő évtől.
Az általános költséghányad mértéke változatlanul 40%, és ezt már a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók is alkalmazhatják. A 80%-os költséghányadot alkalmazó kedvezményezett tevékenységek köre (pl. fodrászat, építőipari szolgáltatás) változatlan. A kereskedelmi tevékenységek eddigi két külön csoportba voltak sorolva, de jövőre már minden üzletre azonos költséghányad vonatkozik.

Adómentes határ

2022. január 1-jétől az éves minimálbér feléig, 2022-ben 1 200 000 Ft-ig adómentes az átalányban megállapított jövedelem.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a szochot és a tb-járulékot az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg, de a tb-járulék alapja legalább a minimálbér, a szocho alapja pedig legalább a minimálbér 112,5%-a.

1. példa: Januárban a bevétel 3 millió Ft, a költséghányad 80%, azaz az átalányban megállapított jövedelem 600 ezer Ft. A tevékenységhez alapfokú végzettség szükséges.
A januári átalányban megállapított jövedelem még adómentes, azaz SZJA-kötelezettség nincs. Az adóköteles átalányban megállapított jövedelem 0 Ft, ezért a tb-járulékot a minimálbér, azaz 200 000 Ft, a szochot pedig csak a minimálbér 112,5%-a, azaz 225 000 Ft után kell megfizetni.

A nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók (36 órás munkaviszonnyal rendelkezők, főfoglalkozású társas vállalkozók) csak az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után kötelesek SZJA-t, tb-járulékot és szochot fizetni, míg a kiegészítő tevékenységet folytatók (nyugdíjasok) pedig csak SZJA-t. Náluk tehát a teljes adómentes átalányban megállapított jövedelem adó- és járulékmentes lesz.

2. példa: A 36 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó bevétele januárban 1,5 millió Ft, a költséghányad 40%, azaz az átalányban megállapított jövedelem 900 ezer Ft.
A januári átalányban megállapított jövedelem adómentes, az átalányban megállapított adóköteles jövedelem 0 Ft, tehát SZJA-kötelezettség nincs. Emiatt a szocho-alapja és a tb-járulék alapja is 0 Ft, azaz sem szochot, sem tb-járulékot nem kell fizetni ebben a hónapban.

Az átalányban megállapított jövedelemből az SZJA-törvény szerinti adóalap-kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 éven aluliak kedvezménye, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény és családi kedvezmény) is érvényesíthetők.
Ha a családi kedvezményből marad nem érvényesített összeg, akkor az családi járulékkedvezményként érvényesíthető. A családi járulékkedvezményt nemcsak az adóköteles átalányban megállapított jövedelemre, hanem az adómentes részre is érvényesíteni lehet.

3. példa: Ha a januári átalányban megállapított jövedelem 150 000 Ft és 2 gyermek után jogosult a családi kedvezményre a vállalkozó, a tb-járulékot a garantált bérminimum után fizeti meg.
A jövedelem adómentes, ezért a családi kedvezmény sem érvényesíthető, így 40 000 Ft vihető át családi járulékkedvezményre. A garantált bérminimum után számított tb-járulék 48 100 Ft. A családi járulékkedvezményként legfeljebb a jövedelem utáni összeg (150 000 Ft * 18,5%), azaz 27 750 Ft érvényesíthető, így a fizetendő tb-járulék 20 350 Ft.

Melyik a jobb? Kata vagy átalányadózás?

Mindkét adózási formánál csak a bevételeket kell nyilvántartani, a költségszámlák gyűjtésére nincs szükség. A kata előnye, hogy a havi fix összegű tételes adóval 12 millió Ft-ig minden adókötelezettség teljesíthető. A főfoglalkozású átalányadózók havi szocho- és járulékkötelezettsége ettől magasabb. Egy minimálbér alapján adózó 66 250 Ft, egy garantált bérminimum alapján adózó vállalkozó 86 125 Ft szochot és tb-járulékot fizet havonta. Ha magas a jövedelem, akkor az átalányadózó vállalkozó adókötelezettségei jelentősen magasabbak, mint kata esetén.

Az alábbiak összehasonlítjuk az átalányadózás és a kata adóterheit. A példákban a bevételek egyenletes eloszlásával számoltunk.

4. példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek az éves bevétele 12 millió Ft. 40%-os költséghányad.

Az átalányadózás a munkaviszonnyal rendelkező és alacsony, a kb. 3 millió Ft-ot meg nem haladó éves bevételt elérő vállalkozók számára lehet kedvezőbb a katánál.

5. példa: egyéni vállalkozó 36 órás munkaviszony mellett, az éves bevétel 3 millió Ft. 40%-os költséghányad.

A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók számára még magasabb bevételig, kb. 5,3 millió Ft-ig kedvezőbb az átalányadózás a katánál.

6. példa: kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, az éves bevétel 5 millió Ft. 40%-os költséghányad.

Azok számára lehet még kedvezőbb az átalányadózás, akiknek csak egy-két vevője van, és jelentős az egy partnertől a 3 millió Ft-ot meghaladó bevétele.

7. példa: főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek az éves bevétele 12 millió Ft, mely két partnertől származik egyenlő arányban. 40%-os költséghányad.

Az átalányadózás a katával szemben az alábbi csoportoknak lehet előnyös:
- nem főállású vállalkozók esetén, ha alacsony (kb. 3 millió Ft) az éves bevétel,
- nyugdíjas vállalkozók esetén, ha alacsony (kb. 5,3 millió Ft-ig) az éves bevétel,
- az azonos partnertől 3 millió Ft-ot meghaladó jövedelemben részesülők esetén.

Átalányadózás választása

Egyéni vállalkozás indításakor a webes ügysegédben jelölhető az átalányadózás választása.
Ha a már működő egyéni vállalkozás jelenleg a vállalkozói SZJA szerint adózik, akkor a 2021. évről szóló SZJA-bevallásában jelölheti, hogy 2022. évben az átalányadózás szabályait alkalmazza.
Ha az egyéni vállalkozás jelenleg kata szerint adózik, akkor a katából kijelentkezéskor tudja jelölni a ’T101E adatlapon azt, hogy az átalányadózást választja. A katából év közben is lehetséges az átlépés az átalányadózásba, így akár mindkét adózási forma előnyei is kihasználhatók. Pl. az adott partnernél a 3 millió Ft-os értékhatár elérését megelőzően kata helyett átalányadózást választani.