Ha a vállalkozó nem jogosult a kata választására (pl. egyéni ügyvéd) vagy jogosult lenne, de tevékenységét kifizetők részére végzi, akkor már csak az SZJA-törvényben meghatározott két módszerből, az átalányadózásból és a vállalkozói SZJA szabályai szerinti adózásból választhat.

A döntéshez elsősorban a várható bevételeket kell megbecsülni, de fel kell mérni az olyan költségeket is, amelyeket eddig nem számolt el a vállalkozó (pl. kiküldetés), vagy eddig nem volt értelme a költségeket a vállalkozásba bevonni (pl. bérleti díj, gépkocsi vásárlása).

Az átalányadózás már több, mint három évtizede létezik, a bérprogramjaink is a kezdetek óta kezelik ennek számítását, de eddig nem volt túl népszerű forma. 2022. január 1-jétől jelentősen változott, egyszerűbbé vált és egy adómentes keretnek köszönhetően már sokaknak előnyös is lehetett.
A kata és átalányadózás összehasonlításáról még 2021. decemberben írtunk hírlevelet. Ebben bemutattuk, hogy alacsony bevétel mellett nyugdíjasoknak és mellékfoglalkozású vállalkozóknak akár kedvezőbb is lehetett az átalányadózás a katához képest is.
Ebben a cikkünkben elsősorban az átalányadózást ismertetjük és hasonlítjuk össze a vállalkozói SZJA-val.

Vállalkozói SZJA röviden

Az adózási forma lényege, hogy a bevételekkel szemben tételesen számoljuk el a költségeket, majd az így kapott eredmény után kell nyereségadót fizetni, illetve az adózott eredményt, mint vállalkozói osztalékalapot is le kell adózni.
A forma a társasági adóhoz hasonlít azzal a különbséggel, hogy a társasági adónál nem kötelező az osztalék kivétele, adózása, míg az egyéni vállalkozónál ez évente megtörténik.

Járulékfizetési szabályok

A főfoglalkozású egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum után 18,5% tb-járulékot fizet és a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a után 13% szochot.
A vállalkozói kivét összegéről az egyéni vállalkozó dönthet, akár minden hónapban más-más összeg is lehet. A vállalkozói kivét után 15% SZJA is van, melyből az SZJA-kedvezmények érvényesíthetők. A tb-járulékból a vállalkozói kivétet terhelő járulék összegéig családi járulékkedvezmény is érvényesíthető. Ha a vállalkozás nyereséges, akkor főfoglalkozású egyéni vállalkozóként a minimálbér/garantált bérminimum összegét érdemes vállalkozói kivétként kivenni, hiszen már csak a 15%-os SZJA a többletteher. Ha a vállalkozó ezt nem venné ki, akkor nyereségben jelentkezik az összeg, mely után nyereségadót és az osztalék utáni adókat is meg kellene fizetni.
A mellékfoglalkozású egyéni vállalkozók esetén nincs kötelező minimum járulékfizetés, ők a tényleges vállalkozói kivét összege után fizetnek tb-járulékot, szochot és SZJA-t.
A nyugdíjas egyéni vállalkozók a vállalkozói kivét után kizárólag SZJA-t fizetnek, így náluk akár a teljes eredményt érdemes bérként kivenni, hogy sem nyereségadót (9% SZJA-t), sem osztalék utáni SZJA-t és szochot ne kelljen fizetni.

Nyereségadó, osztalékadó

A bevételekből az elismert költségeket (pl. anyagköltségek, értékcsökkenési leírás) levonva kapjuk meg az adózás előtti eredményt, melyet a csökkentő (pl. szakképzési munkaszerződés alapján igénybe vehető kedvezmény, fejlesztési tartalék) és növelő tételekkel korrigálva jutunk el az adóalaphoz. Az adóalap után 9% SZJA-t kell fizetni. A nyereségadóra negyedévenként adóelőleget is fizetni kell.
Az adózás utáni jövedelmet szintén még módosítani kell a csökkentő (pl. beruházási költség) és növelő (pl. a tárgyi eszközök ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén a nettó érték arányos része) tételekkel, majd így jutunk el a vállalkozói osztalékalaphoz.
A vállalkozói osztalékalap után 15% SZJA-t és 13% szochot kell fizetni. Ennek a szociális hozzájárulási adónak van felső határa, melynél a más összevonandó jövedelmeket (pl. vállalkozói kivét, bérbeadásból származó jövedelem, munkabér) figyelembe lehet venni. Emiatt szintén érdemes vállalkozói kivétként jövedelmet kivenni, mivel nemcsak a nyereséget és az az utáni adókat csökkenti, de az osztalék utáni szocho is kevesebb lesz.

Átalányadózás

Az adózási forma elnevezése megtévesztő lehet, hiszen itt nem az adó összege egy állandó tétel, hanem az elismert költséghányad.

Értékhatár

Az átalányadózás választhatóságának értékhatára nem egy fix összeg, az a minimálbér összegéhez kötött. A minimálbér emelkedésével az átalányadózás választhatóságának határa is automatikusan emelkedik.
Az értékhatárnál az előző adóévi és a tárgyévben várható bevétel összegét kell figyelembe venni.
Év közbeni belépéskor az időszak naptári napjaival kell arányosítani az értékhatárt, de a 297/2022. Kormányrendelet a 2022.08.31-ig még katás, majd 2022.09.01-től átalányadózást választókra külön szabályt állapít meg.

Szintén a 297/2022. Kormányrendelet alapján az átalányadóra való bejelentkezésnél nem kell figyelembe venni az SZJA-törvény 50. § (7) bekezdése szerinti tilalmat, mely szerint az átalányadózást ismételten csak a megszűnés évét követő legalább 4 adóév eltelte után lehet választani.

Költséghányad

Az átalányadózás esetén a törvényben meghatározott költséghányadoknál kizárólag a tevékenység dönti el, hogy milyen mértékkel lehet számolni. Annak nincs szerepe, hogy főfoglalkozású, mellékfoglalkozású vagy nyugdíjas a vállalkozó.

A 80%-os költséghányad alá tartozó kedvezményezett tevékenységnek az alábbiak minősülnek (zárójelben a TESZOR-számok):
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (01; 02), bányászati (05-től 09-ig) és feldolgozóipari (10-től 32-ig) termék-előállítás,
- építőipari kivitelezés (TESZOR 41; 42), építőipari szolgáltatás (43),
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (01.70.10), erdészeti szolgáltatás (02.40.10), zöldterület-kezelés (81.30.10),
- halászati szolgáltatás (03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (03.00.72),
- feldolgozóipari szolgáltatás (10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (18.20) kivételével,
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (33.1), gépjárműjavítás (45.20), személyi, háztartási cikk javítása (95.2), épületgépészeti berendezések javítása (43.21; 43.22; 43.29),
- taxis személyszállítás (49.32.11), személygépjármű kölcsönzése vezetővel (49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (49.39.39), közúti áruszállítás,
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (95.1),
- fényképészet (74.20), - textil, szőrme mosása, tisztítása (96.01),
- fodrászat, szépségápolás (96.02),
- hobbiállat-gondozás (96.09.11),
- vendéglátás (56).
A kedvezményezett tevékenységek esetén az SZJA-törvényben meghatározott megnevezést és a megadott TESZOR-számot együttesen kell vizsgálni, azaz mindkettőnek meg kell feleljen a végzett szolgáltatás.
Ha a tevékenységi kör év közben változik és olyan új tevékenységet végez a vállalkozó, melyre alacsonyabb költséghányad vonatkozik, akkor az adóév elejére visszamenőlegesen a teljes bevételre az alacsonyabb költséghányaddal kell számolni.

Adó- és járulékfizetés szabályai

Az éves minimálbér feléig, azaz 2022-ben 1 200 000 Ft-ig adómentes az átalányban megállapított jövedelem. Az adómentes határt az év közbeni belépés miatt nem kell arányosítani, azaz a 2022. 09. 01-től átalányadózást választókra is az 1 200 000 Ft vonatkozik.
Az adómentes határ a jövedelemre vonatkozik. A 40%-os költséghányadot alkalmazóknál tehát ez 2 millió Ft, 80%-os költséghányad esetén 6 millió Ft, míg a 90%-os költséghányad esetén 12 millió Ft adómentes bevételt jelent.

A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozók esetén a tb-járulék alapja az adóköteles átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum, míg a szocho alapja az adóköteles átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a.
Az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után 15% SZJA-t kell fizetni, melyből az adókedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 25 éven aluliak kedvezménye, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény és családi kedvezmény) érvényesíthetők. Ha a családi kedvezményből marad nem érvényesített összeg, akkor az családi járulékkedvezményként a tb-járulékból igénybe vehető. Ez akkor is csökkentheti a járulékot, ha a jövedelem még adómentes.

Az átalányadózásnál kockázatot jelenthet az, ha a bevételek nem egyenletesen folynak be az év során, mivel mindig a tárgyhavi bevétel alapján kell megállapítani a járulék- és szocho-alapot.

Összehasonlítás

Az alábbi linkről letölthető egy általunk összeállított kalkulátor, mely az átalányadózás és a vállalkozói SZJA adóterheit hasonlítja össze a beírt bevétel, költség és jogviszonyra vonatkozó adatok alapján.
https://forintsoft.hu/hirlevel/Forint-Soft_kalkulator_atalanyado_VSZJA.xlsx

Néhány esetet az alábbiakban bemutatunk.
Példáinkban teljes éves adóterhet számoltunk 1%-os iparűzési adóval.

1. példa: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek havi 1 millió Ft bevétele van és tevékenysége legalább középfokú végzettséghez kötött. Átalányadózásban 40%-os költséghányadot alkalmazhat.

2. példa: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek havi 800 ezer Ft bevétele van. Tevékenysége iskolai végzettséghez nem kötött, átalányadózásban 80%-os költséghányadot alkalmazhat.

3. példa: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek havi 500 ezer Ft bevétele van. Tevékenysége legalább középfokú végzettséghez kötött, átalányadózásban 40% költséghányadot alkalmazhat.

Mint az első három példában látható, a vállalkozói SZJA esetén érdemes a minimálbér/garantált bérminimum összegét vállalkozói kivétként elszámolni. Minél nagyobb a bevétele a vállalkozónak és ehhez képest minél nagyobb a költség aránya, annál inkább érdemes lehet a vállalkozói SZJA-t választani.

4. példa: Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó, akinek havi 400 ezer Ft bevétele van. Átalányadózásban 40%-os költséghányadot alkalmazhat. Munkaviszonyában a bére 300 ezer Ft/hó.

A kalkulációnk szerint egy mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó esetén havi 100 ezer Ft-os költség mellett kb. havi 750 ezer Ft-os bevételig az átalányadózás a kedvezőbb, e felett már a vállalkozói SZJA, hiszen az adómentes keret felett már a mellékfoglalkozású vállalkozó a jövedelme után tb-járulékot és szochot is fizet.

5. példa: Nyugdíjas egyéni vállalkozó, akinek havi 1 millió Ft bevétele van. Átalányadózásban 40%-os költséghányadot alkalmazhat.

Nyugdíjas vállalkozónak a vállalkozói SZJA csak akkor lehetne kedvezőbb, ha a felmerülő költsége magasabb, mint az átalányadózás szerinti költséghányad.

Feladatok, teendők

2022. 08. 31. - NAV - 22T1041
A kata megszűnésével és az SZJA-törvény szerinti adózásra átállással a nem kiegészítő tevékenységet végző, azaz a főfoglalkozású és mellékfoglalkozású egyéni vállalkozóknak is biztosítási jogviszonya keletkezik. Ezt a 22T1041-en be kell jelenteni a NAV-nak.

2022.09.30. – NAV - 22KATA
Mivel a régi kata 2022. 08. 31-én megszűnik, ezért a Katv. 11. §-a szerint 30 napon belül, azaz legkésőbb 2022.09.30-ig 22KATA bevallást kell készíteni a bevételekről, nyilatkozni kell kifizetőnként az 1 millió Ft-ot meghaladó bevételről, illetve a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételekről.
A NAV weblapján jelenleg elérhető 22KATA bevallás 4.0 verziója még nem alkalmas annak a szabálynak a kezelésére, mely szerint a 2022. 08. 31-án még katás vállalkozásokra nem a havi 1 millió Ft-os, hanem 1,5 millió Ft-os bevételi határ vonatkozik. A 2022.01.01-2022.08.31. között katásként adózó vállalkozások a tételes adóval nemcsak 8 millió Ft, hanem 12 millió Ft bevételt adózhatnak le, és csak e felett terheli őket 40%-os adó.

2022. 10. 12. és minden hónap 12. napja - NAV - 2258
Az átalányadózás és a vállalkozói SZJA esetén is havonta járulékbevallást (’58) kell beadniuk a fő- és mellékfoglalkozású egyéni vállalkozóknak.
A nyugdíjas vállalkozónak nem kell '58 járulékbevallást beadnia.

2022.10.31. – NAV – 22T101E
Ha az egyéni vállalkozó átalányadózást választ 2022.09.01-jétől, akkor ezt a NAV felé be kell jelentenie a 22T101E nyomtatványon. Az A02 lap 13. szakaszában jelölhető, hogy a régi kata-alanyiság 2022.08.31-i megszűnése miatt 2022.09.01-től az átalányadózást választja az egyéni vállalkozó.
A bejelentés megtételének határideje 2022.10.31.
Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói SZJA szerint adózna a kata után, akkor nincs bejelentési kötelezettsége.