A régi katát betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek és ügyvédi irodák is választhatták, azonban az új tételes adót már kizárólag az Ectv. szerinti egyéni vállalkozók alkalmazhatják. Emiatt a jelenleg még katás társas vállalkozásoknak is dönteniük kell, hogy 2022. szeptember 1-jétől társasági adó vagy kisvállalati adó szerint adóznak, esetleg a megszűnésről döntenek.

A két adónem közötti választáshoz a várható bevételeket és költségeket, a költségek típusát és a beruházási terveket kell figyelembe venni.

Áttérés kettős könyvelésre

A társasági adó és a kisvállalati adó esetén is kettős könyvelést kell vezetni, így az eddig katás bevételi nyilvántartást vezető társaságoknak át kell térniük erre.

A 297/2022. Kormányrendelet 3. §-a alapján a 2022. augusztus 31-én még katás betéti társaságok, közkereseti társaságok, egyéni cégek és ügyvédi irodák nyitó mérlegét nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.
A nyitó mérleg összeállításához fel kell mérni, hogy milyen eszközök és források állnak a társaság rendelkezésére. A legegyszerűbb esetben is van a vállalkozásnak bankszámlája, illetve egy jegyzett tőkéje. Ezen kívül a vevői követelések, a szállítói tartozások, az adótartozások (pl. 2022.09.12-ére esedékes kata, 2022.09.15-ére esedékes iparűzési adó), a pénztár, valamint a katával leadózott, de még ki nem vett jövedelem lesz általában a nyitó mérlegben.
Az eszközök és források közötti különbözet lesz gyakorlatilag a katával leadózott, de még ki nem vett jövedelem, melyet a taggal szembeni kötelezettségként kell kimutatni.
A cég mérete miatt a katából kilépő társaságoknak célszerű lehet a mikrogazdálkodói beszámolót készíteni. Csak akkor érdemes egyszerűsített éves beszámolót választani, ha az időbeli elhatárolások jelentősek lennének és ez a tulajdonos osztalékhoz való hozzáférését korlátozná (pl. több havi időszakra szóló bevételről csak következő évben kerül kibocsátásra a számla). A mikrogazdálkodói beszámolóról szóló rendelet szerint ugyanis a két üzleti évet érintő gazdasági események hatását teljes összegében arra az évre kell elszámolni, amelyben az erről szóló bizonylatot kibocsátották.

Járulékfizetési szabályok

A főfoglalkozású társas vállalkozóknak egy kötelező minimum alapot írnak elő a jogszabályok.
A tb-járulék alapja a tagi jövedelem, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum. A szocho, illetve a kiva alapja a tagi jövedelem, de legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5%-a.
A tényleges jövedelem után 15% SZJA-t is fizetni kell, melyből az adókedvezmények érvényesíthetők.

A mellékfoglalkozású társas vállalkozó csak a ténylegesen kivett jövedelme után fizet SZJA-t és tb-járulékot, illetve a cég szochot vagy kivát. A kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozó a jövedelme után kizárólag 15% SZJA-t fizet, egyéb járulék- és adófizetési kötelezettség nincs.

Az alábbi táblázatban a főfoglalkozású társas vállalkozó minimum adó- és járulékfizetési kötelezettségei láthatók tagi jövedelem nélkül és tagi jövedelem kivételével együtt is.

Minimumalap	Minimálbér	Minimálbér	Garantált bérminimum	Garantált bérminimum
Adózási forma	társasági adó	kiva	társasági adó	kiva
Tb-járulék alapja	200 000 Ft	200 000 Ft	260 000 Ft	260 000 Ft
Tb-járulék (18,5%)	37 000 Ft	37 000 Ft	48 100 Ft	48 100 Ft
Szocho/kiva alapja	225 000 Ft	225 000 Ft	292 500 Ft	292 500 Ft
Szocho (13%)	29 250 Ft		38 025 Ft
Kiva (10%)		22 500 Ft		29 250 Ft
Összes adó (jövedelemkivét nélkül)	66 250 Ft	59 500 Ft	86 125 Ft	77 350 Ft
Tagi jövedelem	200 000 Ft	200 000 Ft	260 000 Ft	260 000 Ft
SZJA (15%)	30 000 Ft	30 000 Ft	39 000 Ft	39 000 Ft
Összes adó (tagi jövedelemmel)	96 250 Ft	89 500 Ft	125 125 Ft	116 350 Ft

Ha a vállalkozás nyereséges, akkor érdemes azt az összeget tagi jövedelemként kivenni, amely után a szochot/kivát a cég már megfizette. Ennek oka, hogy így a jövedelem költségként megjelenik, csökkenti a nyereségadó alapját, illetve az osztalék után fizetendő szocho felső határába is beszámít.

Ha a társaság munkavállalókat foglalkoztat, akkor társasági adó esetén 13% szocho, kisvállalati adó esetén 10% kiva terheli a bérüket.

Nyereségadó, osztalékadó

A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások az adóalapjukat az adózott eredményből kiindulva, a tao-törvényben meghatározott csökkentő (pl. adótörvény szerinti écs., fejlesztési tartalék) és növelő (pl. számviteli törvény szerinti écs., bírságok, nem vállalkozás érdekében felmerült költségek) tételekkel korrigálva állapítják meg, és ennek 9%-a az adó. Ebből adókedvezmények (pl. a beruházási hitelek kamata után igénybe vehető kis- és középvállalkozások adókedvezménye) is érvényesíthetők.
A társasági adó esetén az adott évi nyereség után minden évben meg kell fizetni az adót.
A kisvállalati adó esetén nem a tárgyévi nyereség az adó alapja, hanem az az összeg, amit osztalékként jóváhagynak a tulajdonosok. Ezt az adóalapot is korrigálni kell a csökkentő (pl. tőkebevonás) és növelő (pl. nem vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, bírság, tőkekivonás) tételekkel.

Az adózott eredmény osztalékként jóváhagyható, mely után a magánszemélyt 15% SZJA és 13% szocho fizetési kötelezettség terheli. A szocho esetén az adófizetési felső határ az éves minimálbér kétszerese, amelybe az összevonandó jövedelmek (pl. tagi jövedelem, bérleti díj) is beszámítanak.

Iparűzési adó

Az iparűzési adó alapja főszabályként a nettó árbevétel csökkentve az anyagköltséggel, ELÁBÉ-val, közvetített szolgáltatások értékével, alvállalkozói teljesítések értékével és az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés elszámolt közvetlen költségeivel.
Katából kilépő cégek esetén az adóalapot csökkentő tételek általában nincsenek, így gyakorlatilag a nettó árbevétellel azonos az adóalap.
Az éves 8 millió Ft-ot meg nem haladó bevétel esetén választható az adóalap egyszerűsített meghatározása is, mely szerint az iparűzési adóalap a nettó árbevétel 80%-a. A 8 millió Ft-os értékhatárt naptári napokkal arányosítani kell. A 2022.09.01-2022.12.31. közötti időszakra tehát 2 673 973 Ft-ig választható ez a módszer.
E két adómegállapítási technikát a társasági adó és a kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégek is választhatják. A kivások részére azonban van egy harmadik, általában sokkal kedvezőbb adózási mód is, mely szerint az iparűzési adó alapja a kisvállalati adó alapjának 120%-a.

Összehasonlítás, esetek

A társasági adó és kisvállalati adó közötti döntésnél az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

• bér, tagi jövedelem nagysága, illetve aránya az összes költségen belül,
• a nyereség aránya a bevételhez képest,
• a nyereség felhasználásának módja (osztalék, eredménytartalék),
• beruházási tervek, lehetséges adókedvezmények.

Az alábbiakban olyan példákat mutatunk be, amely egy katából kilépő vállalkozás esetén általában jellemző, azaz 10 millió Ft/év bevétellel, a tagi jövedelmen kívül 500 ezer Ft/év költséggel számolunk úgy, hogy nincs alkalmazottja a vállalkozásnak.
A számítások során fel kell mérni, hogy van-e olyan költsége a cégnek, amely eddig nem merült fel. Ilyen lehet például a cég tulajdonosa által bérbeadott ingatlan bérleti díja, kiküldetés költsége.

Főfoglalkozású társas vállalkozó esetén

Pl. a vállalkozó garantált bérminimum alapján kötelezett a járulékfizetésre, és annyi bért vesz ki, amennyi után adófizetésre (garantált bérminimum 112,5%-a, azaz 292 500 Ft/hó) kötelezett.

Adózási forma	Társasági adó	Kisvállalati adó
Bevétel	10 000 000 Ft	10 000 000 Ft
Költség (bér nélkül)	500 000 Ft	500 000 Ft
Tagi kivét	3 510 000 Ft	3 510 000 Ft
Szocho/kiva tagi kivét után	456 300 Ft	351 000 Ft
Eredmény	5 533 700 Ft	5 639 000 Ft
Társasági adó	498 033 Ft
Kisvállalati adó (jóváhagyott osztalék után)		563 900 Ft
Iparűzési adóalap	10 000 000 Ft	10 000 000 Ft
Iparűzési adó (2%)	200 000 Ft	200 000 Ft
Tb-járulék tagi kivét után	649 350 Ft	649 350 Ft
SZJA tagi kivét után	526 500 Ft	526 500 Ft
Osztalékalap	5 035 667 Ft	5 075 100 Ft
Osztalék utáni SZJA	755 350 Ft	761 265 Ft
Osztalék utáni szocho*	654 637 Ft	659 763 Ft
Összes adó	3 740 170 Ft	3 711 778 Ft

* A szocho felső határral nem számolunk, mert ez jelentősen eltérő lehet a tagok száma, a tulajdoni arányok, a tulajdonosok egyéb jövedelmeitől függően.

A főfoglalkozású társas vállalkozó esetén ilyen bevételek mellett nincs jelentős eltérés a két adózási forma között. Minél több költséget tud a vállalkozó teremteni, annál inkább érdemes a kivát választani.

Mellékfoglalkozású társas vállalkozó esetén

Adózási forma	Társasági adó	Kisvállalati adó
Bevétel	10 000 000 Ft	10 000 000 Ft
Költség (bér nélkül)	500 000 Ft	500 000 Ft
Tagi kivét	0 Ft	0 Ft
Eredmény	9 500 000 Ft	9 500 000 Ft
Társasági adó	855 000 Ft
Kisvállalati adó		950 000 Ft
Iparűzési adóalap	10 000 000 Ft	10 000 000 Ft
Iparűzési adó (2%)	200 000 Ft	200 000 Ft
Osztalékalap*	8 645 000 Ft	8 550 000 Ft
Osztalék utáni SZJA	1 296 750 Ft	1 282 500 Ft
Összes adó	2 351 750 Ft	2 432 500 Ft

* A példa szerint a tulajdonosok máshonnan szerzett jövedelmei elérik az adófizetési felső határt, így nincs szocho-kötelezettség az osztalék után.

Nyugdíjas társas vállalkozó esetén

A nyugdíjas társas vállalkozó esetén a teljes eredményt célszerű tagi jövedelemként kivenni. Ezzel 15% SZJA megfizetésével a magánszemélyhez kerül a teljes nyereség.
Mivel így a cég eredménye nulla lesz, ezért sem nyereség utáni adót, sem osztalék utáni adókat nem kell fizetni.
A cégnek társasági adó esetén iparűzési adót kell fizetnie. Kisvállalati adó esetén a kiva-alap is nulla, ezért nincs iparűzési adó sem.

Adózási forma	Társasági adó	Kisvállalati adó
Bevétel	10 000 000 Ft	10 000 000 Ft
Költség (bér nélkül)	500 000 Ft	500 000 Ft
Tagi kivét	9 500 000 Ft	9 500 000 Ft
Eredmény	0 Ft	0 Ft
Társasági adóalap	0 Ft
Kisvállalati adóalap		0 Ft
Iparűzési adóalap	10 000 000 Ft	0 Ft
Iparűzési adó (2%)	200 000 Ft	0 Ft
SZJA tagi kivét után	1 425 000 Ft	1 425 000 Ft
Összes adó	1 625 000 Ft	1 425 000 Ft

Nyugdíjas társas vállalkozó esetén kisvállalati adót kell választani!

Feladatok, teendők

2022.08.31. – NAV – 22T1041

A kata megszűnésével és a társasági adó vagy kisvállalati adó szerinti adózásra átállással a nem kiegészítő tevékenységet végző, azaz a főfoglalkozású és mellékfoglalkozású társas vállalkozóknak is biztosítási jogviszonya keletkezik, melyet a 22T1041-en be kell jelenteni a NAV-nak.

2022.08.31. – NAV – 22T201 vagy 22T201T

Ha a vállalkozás 2022. 09. 01-től a kisvállalati adót akarja alkalmazni, akkor azt legkésőbb a hónap végéig be kell jelentse a NAV-nak. Az ügyvédi irodák a 22T201, a bt.-k, kkt.-k a 22T201T nyomtatványon tehetik meg ezt.
Bár nem lenne kötelező, de a gyorsabb feldolgozás érdekében célszerű azt is bejelenteni a NAV-nak, hogy a vállalkozás a hónap végén kilép a katából. Ez a 22T201T nyomtatványon egyszerre is jelölhető, azonban az ügyvédi irodák ezt csak két külön 22T201 adatlapon tudják megtenni.
Ha a vállalkozás a társasági adó szerint szeretne adózni, akkor nincs teendője.
A kisvállalati adó bármikor választható úgy, hogy a bejelentést követő hónap első napjától lehet átlépni a társasági adóból a kisvállalati adóba.

2022.09.30. – NAV - 22KATA

Mivel a régi kata 2022. 08. 31-én megszűnik, ezért a Katv. 11. §-a szerint 30 napon belül, azaz legkésőbb 2022.09.30-ig 22KATA bevallást kell adni a bevételekről, nyilatkozni kell kifizetőnként az 1 millió Ft-ot meghaladó bevételről, illetve a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételekről.
A NAV várhatóan módosítja a 22KATA nyomtatványt, mivel a jelenlegi (4.0) verziója még nem alkalmas annak a szabálynak a kezelésére, mely szerint a 2022. 08. 31-án még katás vállalkozásokra nem a havi 1 millió Ft-os, hanem 1,5 millió Ft-os bevételi határ vonatkozik. A 2022.01.01-2022.08.31. között katásként adózó vállalkozások a tételes adóval nemcsak 8 millió Ft, hanem 12 millió Ft bevételt adózhatnak le, és csak e felett terheli őket 40%-os adó.

2022.10.12. és minden hónap 12. napja – NAV – 2208

A társas vállalkozásnak havonta járulékbevallást (’08) kell beadniuk, melyen akkor is szerepeltetni kell a társas vállalkozót, ha egyébként nem vesz fel jövedelmet vagy nyugdíjasként, mellékfoglalkozásúként nincs adó- és járulékalapja.

2022.11.02. – NAV – 2243TAO

Ha a cég nem kiva, hanem társasági adó szerint fog adózni, akkor a kata-alanyiság megszűnését követő 60 napon belül társasági adóelőleget kell bevallania.

Megszűnés egyszerűsített végelszámolással

Ha a vállalkozás tulajdonosai úgy döntenek, hogy a céget inkább megszüntetik, akkor annak legegyszerűbb módja az egyszerűsített végelszámolás. Az eljárás a NAV felé a 22T201T nyomtatványon történő bejelentéssel indul, mely alapján a Cégközlönyben megjelenik az erről szóló felhívás.
Az egyszerűsített végelszámolást legkorábban a Cégközlönyben megjelenéstől számított 40 nap múlva, de legkésőbb az eljárást kezdetét követő 150 napon belül kell befejezni.
Az egyszerűsített végelszámolás időszaka alatt a cég a társasági adó szabályai szerint adózik.
Az egyszerűsített végelszámolást a végelszámoló javaslata alapján a tagok gyűlése döntésével lehet lezárni. Erről a NAV felé bejelentést kell tenni, a bevallásokat (’08, ’71, ’HIPAK, ha áfás a cég, akkor ’65) be kell nyújtani, illetve a beszámolót közzé kell tenni, valamint a vagyonfelosztási javaslatot és a végelszámolás zárásáról szóló jegyzőkönyvet a cégbírósághoz online módon be kell nyújtani.

Bt. beltag és egyéni vállalkozó egyidejűleg?

Igen, ez most átmenetileg lehetséges a 297/2022. Kormányrendelet alapján.
Ha a társaság 2022. 08. 31-én katás, majd legkésőbb 2022. 09. 30-ig bejelenti a NAV-nak, hogy végelszámolást indít, akkor a bt. beltagja, a kkt. tagjai, akik kisadózók voltak, a végelszámolás ideje alatt bármikor egyéni vállalkozást is indíthatnak.