PTGSZLAA több telephely esetén
Több ügyfelünk is jelezte, hogy a PTGSZLAA adatszolgáltatásban érintett cégeknek gyakran több telephelye van, így nem tudják összevonni az adatokat egy nyomtatványra.
A problémát jeleztük a NAV felé. A mai napon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy megoldották a problémát.
Lehetővé tették egy adózó több "alap" adatszolgáltatást is benyújtson, pénzátvételi helyenként külön-külön. Fontos, hogy egy pénzátvételi hely csak egy nyomtatványon szerepelhet.
(Megjegyezzük, hogy a könyvelőprogramból az összesített adatok átadhatók lesznek egy nyomtatványra is.)
A mai napon megjelent új verzióhoz új kitöltési útmutatót is kiadtak, mely már tartalmazza a fentieket is.
Családi járulékkedvezmény vállalkozók esetén
A Tbj. 24/A. §-a szerint a családi kedvezményre jogosult biztosított családi járulékkedvezményre jogosult, melyet a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, valamint a nyugdíjjárulékból érvényesíthet. A munkaerő-piaci járulék nem csökkenthető a kedvezménnyel.
A nem biztosított személyek (kiegészítő tevékenységű vállalkozók, szociális szövetkezet tagjai) nem érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. Az evás egyéni vállalkozók szintén nem vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt, mert nincs SZJA-alapba tartozó jövedelmük.
A vállalkozók a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig érvényesíthetnek.
A vállalkozók esetén az érvényesíthető családi járulékkedvezménynek kettős korlátja van. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy mennyi az SZJA-kedvezmény után fennmaradó összeg 16%-a, másrészt a jövedelem után mennyi járulékot fizet. Az érvényesíthető családi járulékkedvezmény az így kiszámított összeg közül az alacsonyabb.
Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be a számítást.
1. példa 118.000 Ft/hó kivét, 2 kedvezményezett eltartott (125.000 Ft/hó családi kedvezmény)
SZJA-alap = 118.000 Ft jövedelem – 118.000 Ft = 0 Ft
Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg
a) (125.000 Ft – 118.000 Ft) * 16% = 1.120 Ft
b) 118.000 Ft * 17% = 8.260 Ft
Járulékok
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft
- Családi járulékkedvezmény 1.120 Ft
= Fizetendő 5.960 Ft
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft
- Családi járulékkedvezmény 0 Ft
= Fizetendő 5.310 Ft
Nyugdíjjárulék
Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft
- Családi járulékkedvezmény 0 Ft
= Fizetendő 11.800 Ft
2. példa 100.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)
SZJA-alap = 100.000 Ft jövedelem – 100.000 Ft = 0 Ft
Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg
a) (618.750 Ft – 100.000 Ft) * 16% = 83.000 Ft
b) 100.000 Ft * 17% = 17.000 Ft
Járulékok
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft
- Családi járulékkedvezmény 7.080 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft
- Családi járulékkedvezmény 5.310 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Nyugdíjjárulék
Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft
- Családi járulékkedvezmény 4.610 Ft
= Fizetendő 7.190 Ft
3. példa 280.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)
SZJA-alap = 280.000 Ft jövedelem – 280.000 Ft = 0 Ft
Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg
a) (618.750 Ft – 280.000 Ft) * 16% = 54.200 Ft
b) 280.000 Ft * 17% = 47.600 Ft
Járulékok
Természetbeni egészségbiztosítási járulék
Számított 280.000 Ft * 4% = 11.200 Ft
- Családi járulékkedvezmény 11.200 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék
Számított 280.000 Ft * 3% = 8.400 Ft
- Családi járulékkedvezmény 8.400 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Nyugdíjjárulék
Számított 280.000 Ft * 10% = 28.000 Ft
- Családi járulékkedvezmény 28.000 Ft
= Fizetendő 0 Ft
Keresőképtelenség munkaszüneti napon
Az Mt. 146. § (3) d) pontja szerint az óra- és teljesítménybéreseknek a munkaszüneti napra a távolléti díj jár. 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett az Mt. új, 146. § (4) bekezdése, mely szabályozza a keresőképtelenség idejére járó díjazást.
Mt. 146. § (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.
Fontos, hogy különbséget kell tennünk a keresőképtelenség és a betegszabadság fogalma között, a keresőképtelenség tágabb definíció.
Az Mt. 124. és 126. §-ai alapján a munkaszüneti napra nem adható betegszabadság (nem használható az 1 - betegszabadság kód). A 146. § (4) bekezdés szerint a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70%-a jár (8-as kód). Ez a távollét nem számít be az éves 15 nap betegszabadságba sem!
Mivel a havibéres dolgozónak nem jár díjazás a munkaszüneti napra (mely akkor is igaz, ha ő munkaszüneti napon keresőképtelen), így az új távollét kód náluk nem használható.
Augusztus 1-jétől alkalmazható a módosult távolléti díj számítás
Az Mt. távolléti díjra, alapbérre vonatkozó módosításai 2013. augusztus 1-jétől lépnek hatályba.
Több cikkben tévesen jelent meg, hogy a szabályokat már a júliusi bérszámfejtésnél lehet alkalmazni.
Nincs semmilyen speciális hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés, mely lehetővég tenné a júliusi bérszámfejtéseknél az alkalmazást.
A módosult távolléti díj számítást először a 2013. augusztusi bérek számfejtésénél lehet alkalmazni!
Felhívás adatok elektronikus formában történő átadásáról adóhatóság részére
Tudomásunkra jutott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzése során elektronikus úton, egy bizonyos szoftverrel előállított formátumban kéri a könyvelési adatokat.
Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a NAV eljárása jogszabályellenes, ezért az ilyen kérésnek ne tegyenek eleget!
A NAV az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. § (3) bekezdésére hivatkozva kéri az adatokat. Az Art. 95. § (3) és 175. § (14) bekezdései szerint a NAV csak olyan formátumban kérheti az adatokat, amelyet a weblapján (nav.gov.hu) közzétesz.
Tekintettel arra, hogy a NAV ilyen formátumot nem tett közzé, így nincs lehetősége elektronikus formában (pl. mentés könyvelőprogramból, Excel tábla, külső programokkal előállított adattáblák) adatokat kérni az adózóktól.
A hivatkozott jogszabályhelyek az alábbiak:
Art. 95. § (3) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.
Art. 175. § (14) Az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az adatformátum megváltozik, az adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább 30 nappal az új adatformátumot közzétenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában is közzéteszi.
A NAV kizárólag az elektronikus számlákat kérheti az adózóktól elektronikus formában, mert ennek szabályait a 46/2007. PM-rendelet tartalmazza.
A fentiekre tekintettel tehát elegendő a NAV részére az eredeti papír alapú bizonylatokat és a könyvelési adatokat (pl. főkönyvi kivonatot, főkönyvi számlalapokat, áfa-analitikát) nyomtatott formában átadni.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy amennyiben a NAV az internetes honlapján közzéteszi az adatformátumot, akkor könyvelőprogramjainkban természetesen lehetőség lesz a szükséges adatállományok elkészítésére.
Baja, 2013. június 5.
Palik Vera - Kovács Dénes
Közfoglalkoztatási bér számfejtése havonta
2013. április 1-jei hatállyal módosult a 170/2011. Korm. rendelet, mely a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szól.
E rendelet 1. § (4) bekezdése tartalmazta az előírást, hogy a közfoglalkoztatási bért heti részletekben kellett kifizetni. Ezt a szabályt hatályon kívül helyezték, így a bérfizetés havonta történik.
A módosított szabályokat azokra a közfoglalkoztatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, melyek 2013. április 1-jén fennálltak.
A módosítás valódi egyszerűsítést jelent, hiszen a havi négyszeri számfejtés helyett egy számfejtés is elegendő lesz.
Havibéres dolgozó díjazása ünnepnapon
Az új Munka Törvénykönyve szerint munkaszüneti napra csak az órabéres és a teljesítménybéres dolgozóknak jár díjazás (távolléti díj).
Mt. 146. § (3)
A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.
A havibéres dolgozóknak nem jár külön díjazás, mert a havibérük már tartalmazza azt, így őket nem éri keresetveszteség a kevesebb ledolgozandó nap miatt.
Az N és T módszerek esetén az egy napra eső munkabért úgy számoljuk, hogy a havi bért osztjuk a hónap munkanapjainak számával. A munkanapok számánál a munkaszüneti napot (ünnepnapot) nem vesszük figyelembe.
Egy órára járó alapbér, távolléti díj
Az Mt. 136. § (3) bekezdése szabályozza, hogyan kell egy órára járó alapbért, illetve ennek megfelelően egy órára járó távolléti díjat számítani.
Több ügyfelünk jelezte, hogy részmunkaidő esetén nem érthető az arányosítás módja, ezért egy példán keresztül mutatjuk be.
Egy órára járó alapbér = Havi alapbér / 174 óra * 40 óra / Heti munkaidő
Egy napra járó alapbér = Egy órára járó alapbér * Napi munkaidő
Pl. 100.000 Ft alapbér és heti 30 órás (napi 6 órás) részmunkaidő esetén:
Egy órára járó alapbér = 100.000 Ft / 174 óra * 40 óra / 30 óra = 766,28 Ft/óra
Egy napra járó alapbér = 766,28 Ft/óra * 6 óra = 4.598 Ft
Ha ugyanezt a számítást elvégezzük egy azonos bérű, de teljes munkaidős személynél, akkor látható, hogy az egy órára járó alapbére arányosan kevesebb lesz, de az egy napi alapbére természetesen azonos.
Pl. 100.000 Ft alapbér és heti 40 órás (napi 8 órás) teljes munkaidő esetén.
Egy órára járó alapbér = 100.000 Ft / 174 óra = 574,71 Ft/óra
Egy napra járó alapbér = 574,71 Ft/óra * 8 óra = 4.598 Ft
Alapbér és távolléti díj számításának problémái
Az új Mt. alapbér és távolléti díj számítására vonatkozó szabályai miatt a havibéres dolgozók, ha szabadságra mennek, akkor nem a havi alapbérükkel megegyező bért kapnak.
Bérszámfejtő programunk az új Mt. szerint számítja az alapbért és a távolléti díjat.
Az alábbi linken letölthető egy tájékoztató és egy mintaszámítást tartalmazó táblázat.
Adókedvezmény hatályba lépése
Az elmúlt napokban a sajtóban (pl. MTI, HVG) téves információk jelentek meg a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény hatályba lépésével kapcsolatosan.
A 9-cel kezdődő FEOR-számmal foglalkoztatott munkavállalók utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény valójában 2013. január 1-jétől érvényesíthető.
Az adókedvezményről szóló, 2011. évi CLVI. törvény 461. §-át még tavaly elfogadták, és a 477. § (9) bekezdése szerint 2013. január 1-jén lép hatályba.
A 2012. évi CXLVI. törvény 3. §-a módosította a 461. § szövegét, a kedvezmény az eredetileg kihirdetetthez képest nagyobb lesz. A módosító törvény 3. §-a lépett hatályba 2012. december 1-jén.
Ez azonban nem érintette a 461. § hatályba léptetéséről szóló rendelkezést (477. § (9) bekezdést), így az 2013. január 1-je maradt.