2023. január 1-jétől jelentősen változtak az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályai. Könnyítést jelent, hogy az adókat, járulékokat negyedévente kell bevallani és megfizetni, de a jogalkotó szerinti egyszerűsítés valójában nehezebb számítást eredményezett.
Átalányadózás választása
Az átalányadózást az SZJA-törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozók választhatják. Ez az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozókon kívül a nem iroda tagjaként működő közjegyzőket, önálló bírósági végrehajtókat, egyéni szabadalmi ügyvivőket, egyéni ügyvédeket és a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeket e tevékenységük tekintetében is jelentik.
Az átalányadózás a vállalkozás indításakor is választható. Az egyéni vállalkozók a nyilvantarto.hu/ugyseged oldalon jelezhetik ezt, míg az e.v. nyilvántartásban nem szereplő vállalkozók a NAV-nak benyújtott ‘T101 adatlapon tehetik ezt meg.
Ha a vállalkozó 2022. évben még nem átalányadózást alkalmazott, de 2023-ban már ezt szeretne, akkor a 2253 SZJA-bevallás 13-01 lapján a 9. pontban jelölheti. A választás 2023. január 1-jétől érvényes.
Az új katát alkalmazók bármely hónap végével kijelentkezhetnek a kata hatálya alól és ezt követően választhatják az átalányadózást a ‘T101E nyomtatvány A03 lap 15. sorában.
Az átalányadózás választásánál már nem kell vizsgálni az előző év bevételét.
Az az egyéni vállalkozó, aki korábban átalányadózást alkalmazott és ezt megszüntette vagy arra való jogosultsága megszűnt, nem választhatja ismét az átalányadózást a megszüntetés/megszűnés évében és az azt követő évben.
Bevétel
Az átalányadózás bevételi értékhatárhoz kötött. Az éves minimálbér 10-szereséig (2023-ban 27 840 000 Ft/év), illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó pedig az éves minimálbér 50-szereséig (2023-ban 139 200 000 Ft/év) alkalmazhatja az átalányadózást.
Az éves értékhatárt a működés napjaival arányosan kell számolni. A katáról átalányadózásra váltó vállalkozó esetén is csak az átalányadózás időszaka vehető figyelembe.
Pl. az egyéni vállalkozó 2023. január 10-én kezdte meg működését kata adózással, majd 2023. május 1-jétől átalányadózásra vált.
Bevétel értékhatár = 27 840 000 Ft / 365 nap * 245 nap = 18 687 123 Ft
Költséghányad
Az átalányadózó egyéni vállalkozókra három költséghányad vonatkozhat.
Fontos, hogy nem a bejelentett tevékenység számít, hanem az, hogy miből származik a bevétel!
| Tevékenység | Költséghányad |
| Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység (210/2009. Korm. rend.) | 90% |
| Meghatározott ipari, mezőgazdasági és szolgáltató tevékenységek | 80% |
| Bármely más tevékenység | 40% |
Ha a tevékenység év közben úgy változik, hogy alacsonyabb költséghányadra jogosult a vállalkozó, akkor azt az év elejétől alkalmazni kell.
A 80%-os költséghányad alá nemcsak az SZJA-törvény 53. § (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek tartoznak (pl. építőipari kivitelezés, fodrászat, vendéglátás), hanem 2023. január 1-jétől a 441/2022. Kormányrendelet alapján a személygépjármű-vezető képzés is.
Az SZJA-törvény a tevékenységek meghatározásánál TESZOR-számokra is hivatkozik. A tevékenységek besorolásánál a törvényben lévő megnevezést és a TESZOR-számot együttesen kell alkalmazni, mert ez egy szűkebb csoportot képez, mintha egyszerűen a TESZOR-számokat vennénk figyelembe.
Jövedelem
A bevételből az alábbiak szerint kell a jövedelmet, illetve az adóalapot megállapítani.
Bevétel
- Költséghányad (40%/80%/90%)
= Átalányban megállapított jövedelem
- Adómentes átalányban megállapított jövedelem
= Adóköteles átalányban megállapított jövedelem
Az SZJA-törvény 1. számú melléklet 4.48 pontja alapján adómentes az átalányban megállapított jövedelemből az éves minimálbér felét meg nem haladó összeg.
2023-ban az adómentes átalányban megállapított jövedelem 1 392 000 Ft.
Az adómentes összeget nem kell arányosítani, így pl. egy 2023. decemberben induló egyéni vállalkozóra is ez az összeg vonatkozik.
| Megnevezés | Összeg |
| Bevétel | 12 000 000 Ft |
| Költséghányad (40%) | 4 800 000 Ft |
| Átalányban megállapított jövedelem | 7 200 000 Ft |
| Adómentes átalányban megállapított jövedelem | 1 392 000 Ft |
| Adóköteles átalányban megállapított jövedelem | 5 808 000 Ft |
Az átalányban megállapított jövedelemből az adómentes részt göngyölítve kell megállapítani, azaz az éves 1 392 000 Ft jövedelemig a teljes összeg adómentes, a felette lévő rész teljes összege pedig adóköteles.
| Negyedév | 1. | 2. | 3. | 4. |
| Jövedelem | 500 000 Ft | 1 000 000 Ft | 1 000 000 Ft | 1 000 000 Ft |
| Halmozott jövedelem | 500 000 Ft | 1 500 000 Ft | 2 500 000 Ft | 3 500 000 Ft |
| Adómentes (halmozott) | 500 000 Ft | 1 392 000 Ft | 1 392 000 Ft | 1 392 000 Ft |
| Adóköteles (halmozott) | 0 Ft | 108 000 Ft | 1 108 000 Ft | 2 108 000 Ft |
| Adóköteles (negyedév) | 0 Ft | 108 000 Ft | 1 000 000 Ft | 1 000 000 Ft |
Az átalányban megállapított adóköteles jövedelem összevonandó jövedelemnek minősül. Emiatt érvényesíthetők az SZJA-kedvezmények (négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye, 25 éven aluli fiatalok kedvezménye, 30 év alatti anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény).
Járulékalap, szocho-alap és osztószám
A szocho-törvény és a Tbj. is hasonlóan szabályozza a havi adó- és járulékalap megállapításának módját. Egy adott hónap adó- és járulékalapját az alábbi lépések szerint határozzuk meg.
Bevétel → Jövedelem → Adóköteles jövedelem → Adóköteles jövedelem és korábbi adó- és járulékalapok különbözete → Osztószám → Számított és minimum adó- és járulékalap összevetése
Első lépésben az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig megállapítjuk a halmozott adóköteles jövedelmet. Ebből ki kell vonni a korábbi negyedévek összes adó- és járulékalapjait. Az így számított különbözetet pedig el kell osztani a tárgynegyedév azon hónapjainak számával, amelyben legalább 1 napra biztosított volt a vállalkozó (osztószám). Az így kijött havi számított összeget pedig össze kell hasonlítani a minimum adó- és járulékok vonatkozó szabályok szerint megállapított összeggel. A tényleges adó- és járulékalap pedig a kettő közül a magasabb összeg.
Osztószám
A negyedéves adó- és járulékalapot azokra a hónapokra kell szétosztani, amelyben a vállalkozó legalább 1 napot is biztosított volt.
Az egyéni vállalkozó biztosítottnak számít a táppénz, CSED, GYED, GYES időszaka alatt.
Az osztószámba beszámít tehát például
- az a hónap, amelynek minden napján táppénzen volt a vállalkozó,
- az a hónap, amelyben megszűnik (pl. 2023.04.01-jén szűnik meg, akkor 04. hónapban 1 napig biztosított).
Nem biztosított, illetve szünetel a biztosítás a Tbj. 16. §-a alapján az alábbi időszakokban:
- egyéni vállalkozói tevékenység vagy ügyvédi tevékenység szüneteltetés ideje alatt,
- a közjegyzői, a szabadalmi ügyvivői kamarai tagság szüneteltetés ideje alatt,
- az állategészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos a tevékenységének szüneteltetése alatt,
- letartóztatás ideje alatt (kivéve, ha felmentették, büntetőeljárást megszüntették),
- szabadságvesztés ideje alatt (kivéve, ha utóbb jogerősen felmentették).
Pl. az egyéni vállalkozó a tevékenységét 2023.03.17-2023.06.04. között szünetelteti.
Az osztószámba a 03. hó és a 06. hó is beszámít, de a 04-05. hónapok nem.
Családi járulékkedvezmény
Ha a vállalkozónak marad fel nem használt családi kedvezménye és a tárgyhónapban jövedelmet ért el, akkor családi járulékkedvezményt is érvényesíthet. A családi járulékkedvezményt akkor érvényesítheti az egyéni vállalkozó az adott hónapban, ha van átalányban megállapított jövedelme (ideértve az adómentes jövedelmet is). A Tbj. 80. § (2) bekezdés alapján a családi járulékkedvezmény legfeljebb az átalányban megállapított jövedelem 18,5%-a lehet.
Ha nincs jövedelem, akkor nincs járulékkedvezmény sem!
Pl. a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó 2023. januárjában 200 000 Ft jövedelmet ért el, 2 fő kedvezményezett eltartott. A kötelező minimumjárulékot a minimálbér után fizeti.
| Tb-járulék | 232 000 Ft * 0,185 | 42 920 Ft |
| Családi járulékkedvezmény | 200 000 Ft * 0,185 = 37 000 Ft 2 fő * 133 330 Ft/fő * 0,15 = 39 999 Ft | 37 000 Ft |
| Fizetendő tb-járulék | 5 920 Ft |
Példák
Példáinkban a Jövedelem oszlopban a bevételből a költséghányaddal már csökkentett átalányban megállapított jövedelem szerepel.
1. példa: Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó minimálbér alapján fizeti meg a kötelező járulékokat. A tevékenységét 2023.07.12-2023.09.15. között szünetelteti.
adatok Ft-ban
| Hó | Jöve- | SZJA- alap | Osztó- szám | Tbj- kalap (számított) | Tbj- alap (tény) | Szocho- alap (számított) | Szocho- alap (tény) |
| 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 232000 | 0 | 261000 |
| 2 | 0 | 0 | 1 | 0 | 232000 | 0 | 261000 |
| 3 | 1000000 | 0 | 1 | 0 | 232000 | 0 | 261000 |
| 1-3 | 1000000 | 0 | 696000 | 783000 | |||
| 4 | 500000 | 108000 | 1 | -29333 | 232000 | -58333 | 261000 |
| 5 | 500000 | 500000 | 1 | -29333 | 232000 | -58333 | 261000 |
| 6 | 0 | 0 | 1 | -29333 | 232000 | -58333 | 261000 |
| 1-6 | 2000000 | 608000 | 1392000 | 1566000 | |||
| 7 | 500000 | 500000 | 1 | 108000 | 108000 | 21000 | 95700 |
| 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 9 | 500000 | 500000 | 1 | 108000 | 116000 | 21000 | 130500 |
| 1-9 | 3000000 | 1608000 | 1616000 | 1792200 | |||
| 10 | 300000 | 300000 | 1 | 297333 | 297333 | 238600 | 261000 |
| 11 | 300000 | 300000 | 1 | 297333 | 297333 | 238600 | 261000 |
| 12 | 300000 | 300000 | 1 | 297333 | 297333 | 238600 | 261000 |
| Ö | 3900000 | 2508000 | 2507999 | 2575200 |
Magyarázat
- Az 1. negyedévben csak adómentes jövedelme van a vállalkozónak, így a számított adó- és járulékalapja 0 Ft, ezért a kötelező minimumot kell figyelembe venni.
- A 2. negyedév végéig összesen 608 000 Ft az adóköteles átalányban megállapított jövedelem.
2. negyedévi tb-járulékalap havonta = (608 000 Ft - 696 000 Ft) / 3 hó = -29 333 Ft/hó
2. negyedévi szocho-alap havonta = (608 000 Ft - 783 000 Ft) / 3 hó = -58 333 Ft/hó
A számított adó- és járulékalap nem éri el a kötelező minimumot.
- 3. negyedévben részben szünetelteti a tevékenységét az egyéni vállalkozó, 8. hónapban nem volt biztosított, ezért az osztószám 2 hónap.
7. hónap
minimum tb-járulékalap = 232 000 Ft / 30 nap * 11 nap = 85 067 Ft < számított tb-járulékalap 108 000 Ft
minimum szocho-alap = 232 000 Ft * 1,125 / 30 nap * 11 nap = 95 700 Ft > számított szocho-alap 21 000 Ft
9. hónap
minimum tb-járulékalap = 232 000 Ft / 30 nap * 15 nap = 116 000 Ft > számított tb-járulékalap 108 000 Ft
minimum szocho-alap = 232 000 Ft * 1,125 / 30 nap * 15 nap = 130 500 Ft > számított szocho-alap 21 000 Ft
- 4. negyedév
4. negyedévi tb-járulékalap havonta = (2 508 000 Ft - 1 616 000 Ft) / 3 hó = 297 333 Ft/hó
4. negyedévi szocho-alap havonta = (2 508 000 Ft - 1 792 200 Ft) / 3 hó = 238 600 Ft/hó
A számított tb-járulékalap meghaladja a minimumot, ezért ezt kell alkalmazni, de a számított szocho-alap nem éri el, ezért ott a minimum adóalapot kell használni.
2. példa A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a garantált bérminimum alapján fizeti meg a kötelező járulékokat. Családi kedvezményre 2 gyermek után jogosult (2 fő * 133 330 Ft/hó, azaz 266 660 Ft/hó).
adatok Ft-ban
Az osztószám minden hónapban 1.
| Hó | Jöve- delem | SZJA- alap | Családi kedvez- mény | Fize- tendő SZJA | Tbj- | Tbj- alap (tény) | Tb- jár. | Csjk* | Fiz. tb-jár. |
| 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 296400 | 54834 | 0 | 54834 |
| 2 | 500000 | 0 | 0 | 0 | 0 | 296400 | 54834 | 39999 | 14835 |
| 3 | 500000 | 0 | 0 | 0 | 0 | 296400 | 54834 | 39999 | 14835 |
| 1-3 | 1000000 | 0 | 0 | 0 | 889200 | ||||
| 4 | 400000 | 8000 | 8000 | 0 | -93733 | 296400 | 54834 | 38799 | 16035 |
| 5 | 200000 | 200000 | 200000 | 0 | -93733 | 296400 | 54834 | 9999 | 44835 |
| 6 | 400000 | 400000 | 266660 | 20001 | -93733 | 296400 | 54834 | 0 | 54834 |
| 1-6 | 2000000 | 608000 | 474600 | 20001 | 2378400 |
* Csjk: családi járulékkedvezmény
Magyarázat
- 1. hónapban nincs jövedelme a vállalkozónak, ezért nem érvényesíthet családi járulékkedvezményt.
- 2-3. hónapban van jövedelme a vállalkozónak, mely még adómentes, így tudja érvényesíteni a családi járulékkedvezményt.
- 4. hónapban a jövedelem egy része már adóköteles, így az adóköteles jövedelemből először a családi kedvezményt érvényesítjük, majd a fel nem használt családi kedvezmény 15%-át lehet járulékkedvezményként érvényesíteni.
3. példa Mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó, aki a tevékenységét 2023.05.29-2023.07.01. között szünetelteti
adatok Ft-ban
| Hó | Jöve- delem | SZJA- alap | Osztó- szám | Tbj- alap (számított) | Tbj- alap (tény) | Szocho- alap (számított) | Szocho- alap (tény) |
| 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 2 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 3 | 1000000 | 0 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1-3 | 1000000 | 0 | 0 | 0 | |||
| 4 | 500000 | 108000 | 1 | 304000 | 304000 | 304000 | 304000 |
| 5 | 500000 | 500000 | 1 | 304000 | 304000 | 304000 | 304000 |
| 6 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 1-6 | 2000000 | 608000 | 608000 | 608000 | |||
| 7 | 500000 | 500000 | 1 | 333333 | 333333 | 333333 | 333333 |
| 8 | 0 | 0 | 1 | 333333 | 333333 | 333333 | 333333 |
| 9 | 500000 | 500000 | 1 | 333333 | 333333 | 333333 | 333333 |
| 1-9 | 3000000 | 1608000 | 1607999 | 1607999 | |||
| 10 | 300000 | 300000 | 1 | 300000 | 300000 | 300000 | 300000 |
| 11 | 300000 | 300000 | 1 | 300000 | 300000 | 300000 | 300000 |
| 12 | 300000 | 300000 | 1 | 300000 | 300000 | 300000 | 300000 |
| Ö | 3900000 | 2508000 | 2507999 | 2507999 |
Magyarázat
- A mellékfoglalkozás egyéni vállalkozó a tényleges jövedelem, azaz az adóköteles átalányban megállapított jövedelem után fizet SZJA-t, tb-járulékot és szochot is.
- Az adómentes átalányban megállapított jövedelem után nincs adókötelezettség, csak az iparűzési adó terheli.
Bevallás, adófizetés
Az átalányadózó egyéni vállalkozó negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig köteles az SZJA-t, a szochot és a tb-járulékot befizetni, illetve a 2358 bevallást beadni.
Az SZJA-t évente egyszer a tárgyévet követő év május 20. napjáig kell bevallani, melyben a negyedéves előlegek összegét szerepeltetni kell.
Soron kívüli járulékbevallásra kötelezett az egyéni vállalkozó, ha
- a tevékenységét megszünteti,
- a tevékenységét szünetelteti,
- öregségi nyugdíj megállapítása iránti igényt nyújt be.
A soron kívüli bevallást az ok bekövetkezésétől számított 30 napon belül teljesíteni kell.
A 2358 bevallás az ONYA felületen is benyújtható akkor, ha az egyéni vállalkozó nem szüntette meg a tárgynegyedévben a tevékenységét, nem szünetelteti a tevékenységét, illetve nem változott a tevékenység végzésének módja (pl. főfoglalkozásúból mellékfoglalkozású).
A bevallás legegyszerűbb módja továbbra is az ÁNYK programmal kitölthető nyomtatvány, melyet bárki használhat. A Forint-Soft bérprogramok is e nyomtatványt készítik el.
Átalányadózás megszűnése, megszüntetése
Az átalányadózás megszűnik, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti.
A vállalkozó saját döntése alapján más adózási formát választhat. Év közben bármikor bejelentést tehet a NAV felé arról, hogy a következő hó első napjától a kata szabályait alkalmazza. Az átalányadózásról a vállalkozói SZJA szabályai alá is áttérhet, azonban ezt a döntést csak a következő évre vonatkozóan teheti meg. Pl. ha az egyéni vállalkozó 2022. évben átalányadózást alkalmazott, akkor a 2022. évi SZJA-bevallásában (2253 13-01 lap 10. sorában) jelezheti, hogy 2023. január 1-jétől ezt már nem kívánja folytatni, így a vállalkozói SZJA-ra tér át.
Ha az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért mulasztási bírságot szab ki, akkor a határozat véglegessé válásának napján megszűnik az átalányadózásra való jogosultság. Ebben az esetben az adóév első napjára visszamenőleg átalányadózás helyett vállalkozói SZJA hatálya alá kerül a vállalkozó.
Ha a vállalkozó túllépi a bevételi értékhatárt, akkor szintén az adóév első napjára visszamenőleg kerül a vállalkozói SZJA hatálya alá.