Hírek

A távoli segítségnyújtás előnye, hogy nem kell megvárnia, míg egy szakember elmegy az irodájába, szinte azonnal segítséget kap a probléma megoldásában. Nincs kiszállási díj, csak a munkával töltött időért kell fizetnie.

A telefonos tanácsadásra és hírlevélre előfizető ügyfeleink a távsegítség szolgáltatást 20% kedvezménnyel vehetik igénybe.

A szolgáltatás igénybevételéhez kattintson a weboldal bal oldalán található TeamViewer gombra.

RÉSZLETEKÉRT KATTINTSON IDE!

Az SZJA-törvény szerint az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem minősülő, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetők által teljesített kifizetések esetén nem vehető figyelembe a családi kedvezmény és a személyi kedvezmény.

Cégünk élt az SZJA-törvény adta lehetőséggel, és a NAV felé egyedi számítási módszert jelentett be. A módszer lényege, hogy az egyéb kifizetések (pl. bérleti díj, megbízási díj) esetén is érvényesíthetők a kedvezmények.

A bejelentést a NAV visszaigazolta, így a bérszámfejtő programjaink felhasználói külön bejelentés nélkül is alkalmazhatják a módszert.

Az eltérő számítási mód bejelentésére kizárólag az SZJA-törvény alapján van lehetőség, a Tbj. szerint nincs. A családi kedvezményt érvényesítők csak az SZJA-előlegnél vehetik figyelembe a kedvezményt, családi járulékkedvezmény érvényesítésére nincs mód.

LETÖLTÉS - NAV VISSZAIGAZOLÁS

Osztalék jóváhagyása nemcsak a tárgyévi eredményből, hanem az eredménytartalék terhére is történhet.

Pl. tárgyévi adózott eredmény 10 millió Ft, jóváhagyott osztalék 15 millió Ft.

T413 Eredménytartalék - K99 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 5.000.000 Ft

T892 Jóváhagyott osztalék - K475 Osztalék 15.000.000 Ft

Eredménykimutatás

Ha a tárgyévben a cég veszteséges volt, de az eredménytartalékban megfelelő fedezet áll rendelkezésre, akkor is lehetséges osztalék jóváhagyása.

Pl. tárgyévi adózott eredmény -2 millió Ft, jóváhagyott osztalék 5 millió Ft.

T413 Eredménytartalék - K99 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 5.000.000 Ft

T892 Jóváhagyott osztalék - K475 Osztalék 5.000.000 Ft

Eredménykimutatás

Mint látható, veszteséges cég esetén a jóváhagyott osztalék és az eredménytartalék igénybevétele osztalékra összege megegyezik, a mérleg szerinti eredmény pedig a tényleges tárgyévi eredményt mutatja.

A 892 Jóváhagyott osztalék főkönyvi számla tartozik egyenlegét a 23. sorba, a 99 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra főkönyvi számla követel egyenlegét a 22. sorba kell irányítani.

Osztalék jóváhagyása történhet a tárgyévi adózott eredmény és a korábbi évek ki nem osztott eredményéből az eredménytartalék terhére, figyelembe véve az osztalékfizetésre vonatkozó korlátozásokat (Sztv. 114. §).

A könyvelést az alábbi példán keresztül mutatjuk be:

• tárgyévi adózás előtti eredmény 1.000 ezer Ft;
• adófizetési kötelezettség: társasági adó 160 ezer Ft, társas vállalkozások különadója 40 ezer Ft;
• jóváhagyott osztalék 2.000 ezer Ft, ebből 1.200 ezer Ft eredménytartalékból behívott.

Könyvelése

1. Adófizetési kötelezettség

a) T8911 Társasági adó - K4611 Társasági adó 160.000 Ft

b) T8912 Különadó - K4612 Különadó 40.000 Ft

2. Eredménytartalék igénybe osztalékra

T413 Eredménytartalék - K99 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra 1.200.000 Ft

3. Jóváhagyott osztalék

T892 Osztalék - K475 Osztalék 2.000.000 Ft

Főkönyvi számlák paraméterezése

Eredménykimutatás XII. sorába kerül a 8911. és 8912 tartozik egyenlege; a 22. sorba a 99. követel egyenlege, a 23. sorba a 892. tartozik egyenlege.

Amennyiben eredménytartalék igénybevétele történt osztalékra, akkor a mérleg szerinti eredmény csak 0 Ft lehet.

Több ügyfelünk is jelezte, hogy a PTGSZLAA adatszolgáltatásban érintett cégeknek gyakran több telephelye van, így nem tudják összevonni az adatokat egy nyomtatványra.

A problémát jeleztük a NAV felé. A mai napon azt a tájékoztatást kaptuk, hogy megoldották a problémát.

Lehetővé tették egy adózó több "alap" adatszolgáltatást is benyújtson, pénzátvételi helyenként külön-külön. Fontos, hogy egy pénzátvételi hely csak egy nyomtatványon szerepelhet.

(Megjegyezzük, hogy a könyvelőprogramból az összesített adatok átadhatók lesznek egy nyomtatványra is.)

A mai napon megjelent új verzióhoz új kitöltési útmutatót is kiadtak, mely már tartalmazza a fentieket is.

A Tbj. 24/A. §-a szerint a családi kedvezményre jogosult biztosított családi járulékkedvezményre jogosult, melyet a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, valamint a nyugdíjjárulékból érvényesíthet. A munkaerő-piaci járulék nem csökkenthető a kedvezménnyel.

A nem biztosított személyek (kiegészítő tevékenységű vállalkozók, szociális szövetkezet tagjai) nem érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. Az evás egyéni vállalkozók szintén nem vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt, mert nincs SZJA-alapba tartozó jövedelmük.

A vállalkozók a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig érvényesíthetnek.

A vállalkozók esetén az érvényesíthető családi járulékkedvezménynek kettős korlátja van. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy mennyi az SZJA-kedvezmény után fennmaradó összeg 16%-a, másrészt a jövedelem után mennyi járulékot fizet. Az érvényesíthető családi járulékkedvezmény az így kiszámított összeg közül az alacsonyabb.

Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be a számítást.

1. példa 118.000 Ft/hó kivét, 2 kedvezményezett eltartott (125.000 Ft/hó családi kedvezmény)

SZJA-alap = 118.000 Ft jövedelem – 118.000 Ft = 0 Ft

Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg

a) (125.000 Ft – 118.000 Ft) * 16% = 1.120 Ft

b) 118.000 Ft * 17% = 8.260 Ft

Járulékok

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft

- Családi járulékkedvezmény 1.120 Ft

= Fizetendő 5.960 Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft

- Családi járulékkedvezmény 0 Ft

= Fizetendő 5.310 Ft

Nyugdíjjárulék

Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft

- Családi járulékkedvezmény 0 Ft

= Fizetendő 11.800 Ft

2. példa 100.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)

SZJA-alap = 100.000 Ft jövedelem – 100.000 Ft = 0 Ft

Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg

a) (618.750 Ft – 100.000 Ft) * 16% = 83.000 Ft

b) 100.000 Ft * 17% = 17.000 Ft

Járulékok

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft

- Családi járulékkedvezmény 7.080 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft

- Családi járulékkedvezmény 5.310 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Nyugdíjjárulék

Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft

- Családi járulékkedvezmény 4.610 Ft

= Fizetendő 7.190 Ft

3. példa 280.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)

SZJA-alap = 280.000 Ft jövedelem – 280.000 Ft = 0 Ft

Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg

a) (618.750 Ft – 280.000 Ft) * 16% = 54.200 Ft

b) 280.000 Ft * 17% = 47.600 Ft

Járulékok

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Számított 280.000 Ft * 4% = 11.200 Ft

- Családi járulékkedvezmény 11.200 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

Számított 280.000 Ft * 3% = 8.400 Ft

- Családi járulékkedvezmény 8.400 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Nyugdíjjárulék

Számított 280.000 Ft * 10% = 28.000 Ft

- Családi járulékkedvezmény 28.000 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Az Mt. 146. § (3) d) pontja szerint az óra- és teljesítménybéreseknek a munkaszüneti napra a távolléti díj jár. 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett az Mt. új, 146. § (4) bekezdése, mely szabályozza a keresőképtelenség idejére járó díjazást.

Mt. 146. § (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Fontos, hogy különbséget kell tennünk a keresőképtelenség és a betegszabadság fogalma között, a keresőképtelenség tágabb definíció.

Az Mt. 124. és 126. §-ai alapján a munkaszüneti napra nem adható betegszabadság (nem használható az 1 - betegszabadság kód). A 146. § (4) bekezdés szerint a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70%-a jár (8-as kód). Ez a távollét nem számít be az éves 15 nap betegszabadságba sem!

Mivel a havibéres dolgozónak nem jár díjazás a munkaszüneti napra (mely akkor is igaz, ha ő munkaszüneti napon keresőképtelen), így az új távollét kód náluk nem használható.

Az Mt. távolléti díjra, alapbérre vonatkozó módosításai 2013. augusztus 1-jétől lépnek hatályba.

Több cikkben tévesen jelent meg, hogy a szabályokat már a júliusi bérszámfejtésnél lehet alkalmazni.

Nincs semmilyen speciális hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés, mely lehetővég tenné a júliusi bérszámfejtéseknél az alkalmazást.

A módosult távolléti díj számítást először a 2013. augusztusi bérek számfejtésénél lehet alkalmazni!

Tudomásunkra jutott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzése során elektronikus úton, egy bizonyos szoftverrel előállított formátumban kéri a könyvelési adatokat.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét, hogy a NAV eljárása jogszabályellenes, ezért az ilyen kérésnek ne tegyenek eleget!

A NAV az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 95. § (3) bekezdésére hivatkozva kéri az adatokat. Az Art. 95. § (3) és 175. § (14) bekezdései szerint a NAV csak olyan formátumban kérheti az adatokat, amelyet a weblapján (nav.gov.hu) közzétesz.

Tekintettel arra, hogy a NAV ilyen formátumot nem tett közzé, így nincs lehetősége elektronikus formában (pl. mentés könyvelőprogramból, Excel tábla, külső programokkal előállított adattáblák) adatokat kérni az adózóktól.

A hivatkozott jogszabályhelyek az alábbiak:

Art. 95. § (3) Az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és alkalmazottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés (számítás) elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.

Art. 175. § (14) Az adóhatóság az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi azt az adatformátumot, amelyben az adóalany az ellenőrzés során az elektronikus adathordozón tárolt adatokat rendelkezésre bocsátja. Amennyiben az adatformátum megváltozik, az adóhatóság köteles a változást megelőzően legalább 30 nappal az új adatformátumot közzétenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatformátum megváltozását az önkormányzat hivatalos lapjában is közzéteszi.

A NAV kizárólag az elektronikus számlákat kérheti az adózóktól elektronikus formában, mert ennek szabályait a 46/2007. PM-rendelet tartalmazza.

A fentiekre tekintettel tehát elegendő a NAV részére az eredeti papír alapú bizonylatokat és a könyvelési adatokat (pl. főkönyvi kivonatot, főkönyvi számlalapokat, áfa-analitikát) nyomtatott formában átadni.

Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy amennyiben a NAV az internetes honlapján közzéteszi az adatformátumot, akkor könyvelőprogramjainkban természetesen lehetőség lesz a szükséges adatállományok elkészítésére.

Baja, 2013. június 5.

Palik Vera - Kovács Dénes

2013. április 1-jei hatállyal módosult a 170/2011. Korm. rendelet, mely a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szól.

E rendelet 1. § (4) bekezdése tartalmazta az előírást, hogy a közfoglalkoztatási bért heti részletekben kellett kifizetni. Ezt a szabályt hatályon kívül helyezték, így a bérfizetés havonta történik.

A módosított szabályokat azokra a közfoglalkoztatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, melyek 2013. április 1-jén fennálltak.

A módosítás valódi egyszerűsítést jelent, hiszen a havi négyszeri számfejtés helyett egy számfejtés is elegendő lesz.

170/2011. Korm. rendelet