bérszámfejtés

A 2108 1.0 verziója a személyi kedvezménynél, szocho-kedvezményeknél a 2021. január 1-jén érvényes minimálbért (161 000 Ft-ot) veszi figyelembe.

A PM közleménye szerint a 21/2021. Kormányrendelet alapján ezekre a kedvezményekre már januárban is alkalmazható az új minimálbér (167 400 Ft). A személyi kedvezmény összege 55 800 Ft/hó lesz 2021-ben.

A NAV tájékoztatása szerint a fentiekre tekintettel új, 2.0 verziót adnak ki a nyomtatványból 2021. február 8-án.

Ha Ön személyi kedvezményt vagy szocho-kedvezményt érvényesít, akkor a bevallás benyújtásával várja meg a nyomtatvány frissítését!

NAV: A NAV frissíti az idei járulékbevallások nyomtatványkitöltő-ellenőrző programját

A Tbj. 2020. szeptember 1-jétől érvényes rendelkezései szerint a járulékfizetési alsó határ szabályait csecsemőgondozási díjban részesülő munkavállaló esetén is alkalmazni kell.

A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 87. § g) pontja módosítja a Tbj. 27. § (3) bekezdését, így a járulékfizetési alsó határ alól a CSED-ben részesülő munkavállalók után is mentesülni fog a munkáltató.

Ez a rendelkezés csak 2021. január 1-jétől hatályos, így 2020. szeptember 1. és 2020. december 31. között továbbra is tb-járulékot kell fizetnie a munkáltatónak a CSED-en lévő munkavállalói után.

A 2020. évi CXXIII. törvény 85. §-a 2021. január 1-jétől módosítja a Tbj. 105. § (2) bekezdését is, mely szerint a CSED-re vonatkozó szabályok visszamenőlegesen 2020. július 1-jétől alkalmazhatók.

Magyar Közlöny 2020. évi 264. szám

A Windowsos felületű bérprogramunkban a magyar mellett német és angol nyelven is elkészíthető a bérlap.

A funkció kizárólag a Max (hálózatos) verzióban érhető el.

Az SZJA-törvény szerint az adóelőleget megállapító munkáltatónak nem minősülő, adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetők által teljesített kifizetések esetén nem vehető figyelembe a családi kedvezmény és a személyi kedvezmény.

Cégünk élt az SZJA-törvény adta lehetőséggel, és a NAV felé egyedi számítási módszert jelentett be. A módszer lényege, hogy az egyéb kifizetések (pl. bérleti díj, megbízási díj) esetén is érvényesíthetők a kedvezmények.

A bejelentést a NAV visszaigazolta, így a bérszámfejtő programjaink felhasználói külön bejelentés nélkül is alkalmazhatják a módszert.

Az eltérő számítási mód bejelentésére kizárólag az SZJA-törvény alapján van lehetőség, a Tbj. szerint nincs. A családi kedvezményt érvényesítők csak az SZJA-előlegnél vehetik figyelembe a kedvezményt, családi járulékkedvezmény érvényesítésére nincs mód.

LETÖLTÉS - NAV VISSZAIGAZOLÁS

A Tbj. 24/A. §-a szerint a családi kedvezményre jogosult biztosított családi járulékkedvezményre jogosult, melyet a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, valamint a nyugdíjjárulékból érvényesíthet. A munkaerő-piaci járulék nem csökkenthető a kedvezménnyel.

A nem biztosított személyek (kiegészítő tevékenységű vállalkozók, szociális szövetkezet tagjai) nem érvényesíthetnek családi járulékkedvezményt. Az evás egyéni vállalkozók szintén nem vehetik igénybe a családi járulékkedvezményt, mert nincs SZJA-alapba tartozó jövedelmük.

A vállalkozók a családi járulékkedvezményt a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig érvényesíthetnek.

A vállalkozók esetén az érvényesíthető családi járulékkedvezménynek kettős korlátja van. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy mennyi az SZJA-kedvezmény után fennmaradó összeg 16%-a, másrészt a jövedelem után mennyi járulékot fizet. Az érvényesíthető családi járulékkedvezmény az így kiszámított összeg közül az alacsonyabb.

Az alábbiakban példákon keresztül mutatjuk be a számítást.

1. példa 118.000 Ft/hó kivét, 2 kedvezményezett eltartott (125.000 Ft/hó családi kedvezmény)

SZJA-alap = 118.000 Ft jövedelem – 118.000 Ft = 0 Ft

Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg

a) (125.000 Ft – 118.000 Ft) * 16% = 1.120 Ft

b) 118.000 Ft * 17% = 8.260 Ft

Járulékok

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft

- Családi járulékkedvezmény 1.120 Ft

= Fizetendő 5.960 Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft

- Családi járulékkedvezmény 0 Ft

= Fizetendő 5.310 Ft

Nyugdíjjárulék

Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft

- Családi járulékkedvezmény 0 Ft

= Fizetendő 11.800 Ft

2. példa 100.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)

SZJA-alap = 100.000 Ft jövedelem – 100.000 Ft = 0 Ft

Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg

a) (618.750 Ft – 100.000 Ft) * 16% = 83.000 Ft

b) 100.000 Ft * 17% = 17.000 Ft

Járulékok

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5 * 4% = 7.080 Ft

- Családi járulékkedvezmény 7.080 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

Számított 118.000 Ft * 1,5% * 3% = 5.310 Ft

- Családi járulékkedvezmény 5.310 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Nyugdíjjárulék

Számított 118.000 Ft * 10% = 11.800 Ft

- Családi járulékkedvezmény 4.610 Ft

= Fizetendő 7.190 Ft

3. példa 280.000 Ft/hó kivét, 3 kedvezményezett eltartott (618.750 Ft/hó családi kedvezmény)

SZJA-alap = 280.000 Ft jövedelem – 280.000 Ft = 0 Ft

Családi járulékkedvezmény alapja és az érvényesíthető összeg

a) (618.750 Ft – 280.000 Ft) * 16% = 54.200 Ft

b) 280.000 Ft * 17% = 47.600 Ft

Járulékok

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Számított 280.000 Ft * 4% = 11.200 Ft

- Családi járulékkedvezmény 11.200 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Pénzbeli egészségbiztosítási járulék

Számított 280.000 Ft * 3% = 8.400 Ft

- Családi járulékkedvezmény 8.400 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Nyugdíjjárulék

Számított 280.000 Ft * 10% = 28.000 Ft

- Családi járulékkedvezmény 28.000 Ft

= Fizetendő 0 Ft

Az Mt. 146. § (3) d) pontja szerint az óra- és teljesítménybéreseknek a munkaszüneti napra a távolléti díj jár. 2013. augusztus 1-jén hatályba lépett az Mt. új, 146. § (4) bekezdése, mely szabályozza a keresőképtelenség idejére járó díjazást.

Mt. 146. § (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

Fontos, hogy különbséget kell tennünk a keresőképtelenség és a betegszabadság fogalma között, a keresőképtelenség tágabb definíció.

Az Mt. 124. és 126. §-ai alapján a munkaszüneti napra nem adható betegszabadság (nem használható az 1 - betegszabadság kód). A 146. § (4) bekezdés szerint a munkaszüneti napi keresőképtelenségre a távolléti díj 70%-a jár (8-as kód). Ez a távollét nem számít be az éves 15 nap betegszabadságba sem!

Mivel a havibéres dolgozónak nem jár díjazás a munkaszüneti napra (mely akkor is igaz, ha ő munkaszüneti napon keresőképtelen), így az új távollét kód náluk nem használható.

Az Mt. távolléti díjra, alapbérre vonatkozó módosításai 2013. augusztus 1-jétől lépnek hatályba.

Több cikkben tévesen jelent meg, hogy a szabályokat már a júliusi bérszámfejtésnél lehet alkalmazni.

Nincs semmilyen speciális hatályba léptető vagy átmeneti rendelkezés, mely lehetővég tenné a júliusi bérszámfejtéseknél az alkalmazást.

A módosult távolléti díj számítást először a 2013. augusztusi bérek számfejtésénél lehet alkalmazni!

2013. április 1-jei hatállyal módosult a 170/2011. Korm. rendelet, mely a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szól.

E rendelet 1. § (4) bekezdése tartalmazta az előírást, hogy a közfoglalkoztatási bért heti részletekben kellett kifizetni. Ezt a szabályt hatályon kívül helyezték, így a bérfizetés havonta történik.

A módosított szabályokat azokra a közfoglalkoztatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, melyek 2013. április 1-jén fennálltak.

A módosítás valódi egyszerűsítést jelent, hiszen a havi négyszeri számfejtés helyett egy számfejtés is elegendő lesz.

170/2011. Korm. rendelet

Az új Munka Törvénykönyve szerint munkaszüneti napra csak az órabéres és a teljesítménybéres dolgozóknak jár díjazás (távolléti díj).

Mt. 146. § (3)
A munkavállalót távolléti díj illeti meg
a) a szabadság tartamára,
b) az 55. § (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. § (2) bekezdésben meghatározott esetben,
c) az 55. § (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő,
e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

A havibéres dolgozóknak nem jár külön díjazás, mert a havibérük már tartalmazza azt, így őket nem éri keresetveszteség a kevesebb ledolgozandó nap miatt.

Az N és T módszerek esetén az egy napra eső munkabért úgy számoljuk, hogy a havi bért osztjuk a hónap munkanapjainak számával. A munkanapok számánál a munkaszüneti napot (ünnepnapot) nem vesszük figyelembe.

Az Mt. 136. § (3) bekezdése szabályozza, hogyan kell egy órára járó alapbért, illetve ennek megfelelően egy órára járó távolléti díjat számítani.

Több ügyfelünk jelezte, hogy részmunkaidő esetén nem érthető az arányosítás módja, ezért egy példán keresztül mutatjuk be.

Egy órára járó alapbér = Havi alapbér / 174 óra * 40 óra / Heti munkaidő

Egy napra járó alapbér = Egy órára járó alapbér * Napi munkaidő

Pl. 100.000 Ft alapbér és heti 30 órás (napi 6 órás) részmunkaidő esetén:

Egy órára járó alapbér = 100.000 Ft / 174 óra * 40 óra / 30 óra = 766,28 Ft/óra

Egy napra járó alapbér = 766,28 Ft/óra * 6 óra = 4.598 Ft

Ha ugyanezt a számítást elvégezzük egy azonos bérű, de teljes munkaidős személynél, akkor látható, hogy az egy órára járó alapbére arányosan kevesebb lesz, de az egy napi alapbére természetesen azonos.

Pl. 100.000 Ft alapbér és heti 40 órás (napi 8 órás) teljes munkaidő esetén.

Egy órára járó alapbér = 100.000 Ft / 174 óra = 574,71 Ft/óra

Egy napra járó alapbér = 574,71 Ft/óra * 8 óra = 4.598 Ft