Blog image

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályát vesztette, 2021. március 1-jétől a szabályszerű foglalkoztatás ellenőrzési jogát a 2020. évi CXXXV. törvény alapján a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság gyakorolja.

Néhány speciális foglalkoztató (rendvédelmi, honvédelmi szervek stb.) kivételével a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult a foglalkoztatás valamennyi helyszínén, előzetes értesítés és külön engedély nélkül helyszíni ellenőrzés tartására.
Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak nemcsak a munkaviszony számít, hanem minden olyan jogviszony, amelyben a magánszemély a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében végez tevékenységet, illetve önmaga foglalkoztatását végzi.

Az ügyfél saját foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzését továbbra sem kérheti, azt a hatóság kizárólag hivatalból indíthatja el.

Foglalkoztatást segítő támogatásban részesülő foglalkoztató esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot az állami foglalkoztatási szerv is megkeresheti és hivatalból kérheti a támogatott foglalkoztató hatósági ellenőrzését. A hatóság az ellenőrzés eredményéről értesíti a támogatást nyújtó állami foglalkoztatási szervet.

Az ellenőrzés során a hatóság a biztonsági rendszerek felvételeibe, a beléptető rendszerek adataiba is betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az ellenőrzéssel érintett személyeket a hatóság igazoltathatja, tőlük információkat kérhet és tanúként hallgathatja meg.
Az ellenőrzés során a hatóság által elrendelt iratbemutatási vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, valótlan adat közlése esetén az adatszolgáltatás és iratbemutatás az eljárás során később már nem pótolható.

Ellenőrzés hatásköre

Azokat a minimumkövetelményként nevesített szabályokat, melyek betartását a hatóság ellenőrzése során vizsgál, a törvény végrehajtását támogató, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Kormányrendelet határozza meg.
Az ellenőrzés kiterjed:
- a jogviszonyt létesítő munkaszerződés vagy más jognyilatkozat előírt alaki és tartalmi elemeire;
- az ezzel összefüggő Mt. 297. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségre;
- a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre;
- nők, fiatal foglalkoztatottak, megváltozott munkaképességűekre vonatkozó külön rendelkezésekre;
- a jogviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre;
- munka- és pihenőidő szabályaira;
- az ellenérték megfizetésére;
- a jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadására, az elszámolás megtörténtére;
- a munkaerő-kölcsönzésre, illetve kölcsönzési tevékenységére vonatkozó szabályok betartására.

Szankciók, eljárás

Ha a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést tár fel,
- kötelezheti a foglalkoztatót a jogszabálysértés megszüntetésére,
- megtilthatja a további foglalkoztatást (pl. életkori szabályok megsértése esetén),
- a kormányrendeletben meghatározottak szerint munkaügyi bírságot szab ki, vagy bizonyos esetekben mérlegelési jogkörében eljárva bírságot szabhat ki.

Mérlegelési jogkörében eljárva munkaügyi bírságot szab ki a hatóság
- a foglalkoztatás formájára vonatkozó jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása;
- az életkori feltételek megsértése;
- a munka díjazására vonatkozó rendelkezések megsértése;
- nyilvántartásba nem vett munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetén.
A mérlegelés alapján megállapított munkaügyi bírság összege legalább 30 ezer Ft. A felső határáról sem a törvény, sem a kormányrendelet nem tartalmaz külön szabályt, így a 2017. évi CXXV. törvény 10. § (2) bekezdése szerint természetes személy esetén 1 millió Ft, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 10 millió Ft lehet. E törvény rendelkezése szerint azon foglalkoztatók esetén, akikre vonatkozóan a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába az ellenőrzés megindítását megelőző 3 éven belül szankciót nem jegyeztek be, azoknál a bírság összege legfeljebb a 10. § (2) bekezdés szerinti összeg fele lehet.

Nem szabható ki bírság, ha az elmulasztott bejelentési kötelezettséget a foglalkoztató késedelmesen ugyan, de a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt pótolja.
A teljesített bejelentések adatai a www.magyarorszag.hu felületén az eBEV-Portálon listaszerűen lekérhetők. A felületen a biztosítotti bejelentések mellett az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó bejelentések is elérhetők.

Akkor sem szabható ki munkaügyi bírság, ha az elmaradt ellenértéket (pl. egy téves bérszámfejtés miatti különbözetet) az eljárás során kitűzött határidőn belül a foglalkoztató kifizeti.

Ha az ellenőrzés a bejelentési kötelezettség elmulasztását tárja fel, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség utólagos teljesítésére.
A korábbi gyakorlattól eltérően a hatóság ilyen esetben a jogviszony fennállását legalább a szabályszegés megkezdésétől számított harmincadik naptól visszamenőlegesen állapítja meg, kivéve, ha megállapítható, hogy a bejelentés nélküli foglalkoztatás a harminc napot meghaladta.
Az utólagos bejelentést minden esetben teljes napi munkaidőre kell megtenni!

Annak a munkáltatónak, aki például az ellenőrzés napján elmulaszt bejelenteni egy napi két órás munkaviszonyt, a hatóság kötelezése alapján az utólagos bejelentést teljes napi nyolc órás munkaviszonyként kell megtennie harminc nappal korábbi jogviszony kezdettel.
Az új szabállyal védett munkavállalónak ezzel minden esetben legalább harminc napi jogviszonya keletkezik.

A bírság másik típusa a tételes összegű munkaügyi bírság, mely a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás körében foglalkoztatottak, a külföldi foglalkoztató által harmadik személlyel kötött megállapodás alapján Magyarországra küldött foglalkoztatott foglalkoztatásával, illetve ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatt jár.
A tételes összegű bírság mértékét, számítási módját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

Jogszabálysértés nyilvántartása, rendezett munkaügyi kapcsolatok

A költségvetési támogatásokra vonatkozóan az államháztartási törvény (Áht) jogosultsági feltételként határozza meg többek között az úgynevezett rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét.

Nem felel meg a foglalkoztató a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek, ha olyan minimumkövetelményt sért, mely kötelező munkaügyi bírság kiszabását eredményezi, és a támogatás igénylését megelőző két éven belül végrehajtható közigazgatási határozatban a hatóság emiatt bírsággal sújtotta.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság fenti foglalkoztató adatait hivatalos honlapján közzététel útján nyilvánosságra hozza.
Ha a hatóság a bejelentési kötelezettség megsértését állapítja meg, a véglegessé vált határozatát a tárgyhónapot követő hó 10-ig a NAV részére elküldi.