Blog image

A szakképzési hozzájárulás szabályai az elmúlt két évben többször változtak.

Maga a szakképzés átalakítása hosszabb időre nyúlik vissza, a bevezetett változások utolsó állomásaként a szakképzési hozzájárulás szabályai alakultak át. A hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések ekkor kerültek beépítésre a szakképzési törvénybe, és a részletszabályok annak végrehajtási rendeletébe.

A vészhelyzet alatt megjelenő rendelkezések a vészhelyzet idejére ugyan, de tovább módosították a hozzájárulási szabályokat, nemrég pedig újabb, a felnőttképzésről és a szakképzésről szóló törvényt is érintő módosításokat fogadott el az Országgyűlés.

A kihirdetett rendelkezések szerint 2022. július 1-től a szakképzési hozzájárulás, mint önálló adónem megszűnik. A gyakorlati oktatást végző képzőhelyek a szakmai gyakorlatok utáni visszatérítést ezt követően a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesíthetik majd.

Emellett 2021. július 1-től újabb módosítások léptek életbe, melyek az adónem teljes kivezetéséig, azaz 2022. június 30-ig érvényben maradnak. A törvénymódosítás egyrészt törvényi szintre emelte a vészhelyzet alatti átmeneti rendelkezéseket, amivel biztosította ezeknek a szabályoknak a vészhelyzet utáni alkalmazását, másrészt módosított korábbi előírásokat és bevezetett új érvényesíthető kedvezményeket is.

Hírlevelünkben az elfogadott módosítások alapján összefoglaljuk a szakképzési hozzájárulás változásait.

Kötelezettek köre

A vészhelyzetre tekintettel hozott kormányrendeletnek megfelelően került a törvényben pontosításra a kötelezettek köre. Egyéni vállalkozón az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozót kell érteni, valamint hozzájárulásra kötelezett az egyébként külföldi adóügyi illetőségű személy is, ha az üzletvezetésének helye belföld.

Az átalányadózó egyéni vállalkozóra sem vonatkoznak speciális szabályok, a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kötelezettségeit az általános szabályok alapján teljesíti.

Egyértelművé vált, hogy nem terheli szakképzési hozzájárulás többek között az egyesületet, az alapítványt, a közhasznú szervezetet. 

Bekerült a jogszabályba az új szövetkezeti forma, a „kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete” is azon szervezetek közé, melyet nem terhel szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség.

Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a kötelezettet nem terheli szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. A módosításokat követően így akkor sem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a szocho-fizetési kötelezettség alól nem a szocho-törvény, hanem más jogszabály (például a vészhelyzetre tekintettel hozott rendelkezések) alapján mentesül a kötelezett.

Hozzájárulás alapja

A szakképzési hozzájárulás alapja a kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, a Szocho tv. 1. §. (4) és (5) bekezdése szerinti jövedelmek kivételével.

A vészhelyzetre tekintettel hozott kormányrendelettel összhangban immár a szakképzési törvény rögzíti, hogy nem kell megfizetni a szakképzési hozzájárulást a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem után.

Az egészségügyi szolgáltatók továbbra is az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétel arányában állapítják meg a hozzájárulás alapját.

Hozzájárulás mértéke

A szakképzési hozzájárulás mértéke, azaz a bruttó kötelezettség a szakképzési hozzájárulás alapjának másfél százaléka.

A szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségét azok a kifizetők, melyek képzőhelyként tanulók, hallgatók, képzésben részt vevők szakmai oktatását is vállalják, a jogszabályban nevesített adókedvezményekkel tovább csökkenthetik.

Az érvényesíthető adókedvezmények részletes szabályait következő hírlevelünkben ismertetjük. 

Adófizetés, bevallás

A hozzájárulásra kötelezett havonta köteles előleg megfizetésére és bevallására. Az előleg mértéke az adókedvezményekkel csökkentett tárgyhavi bruttó kötelezettség. Ugyanakkor az adókedvezmény az előleg befizetésekor is visszaigényelhető.

A törvénymódosítás az adókedvezményekre jogosult képzőhelyeknek választási lehetőséget biztosít az adókedvezmények havonta vagy év végén egy összegben, az elszámoló bevallásban történő érvényesítésére is.

Év végén, a naptári évre vonatkozóan változatlanul elszámoló bevallást kell benyújtani.