Blog image

A szakmai képzést folytató kifizető a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettségét, azaz a fizetendő adó mértékét tovább csökkentheti a jogszabályban adókedvezményként nevesített csökkentő tételek összegével.
A kifizető a szakmai képzés, szakmai gyakorlat idejére a tanulót, hallgatót, képzésben részt vevőt
- közoktatásban tanulók esetén
1. szakképzési munkaszerződéssel, vagy
2. az átmenti rendelkezések alapján a régi szakképzési törvény szerinti tanulószerződéssel, vagy
3. az átmenti rendelkezések alapján a régi szakképzési törvény szerinti együttműködési megállapodással,
- felsőoktatásban tanulók esetén
4. hallgatói munkaszerződéssel, gyakorlatigényes alapképzési szak esetén a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján
foglalkoztathatja.

A kedvezmények alapja a központi költségvetésről szóló 2020. évi XC. törvény 67. § (4) bekezdésében meghatározott önköltség (1 200 000 Ft/fő/év) a közoktatásban részt vevőknél, illetve az alapnormatíva (650 000 Ft/fő/év) a felsőoktatásban részt vevőknél.

1. Szakmai képzés szakképzési munkaszerződéssel

A) Havonta érvényesíthető kedvezmény

Bővült a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztathatók köre, mely szerint szakképzési munkaszerződés köthető:
a) szakirányú oktatás időtartamára, vagy
b) évente egy alkalommal legalább négy, de legfeljebb tizenkettő hét egybefüggő időszakra.

A módosítás lehetőséget ad az összefüggő gyakorlatként (pl. nyári gyakorlatként) teljesített szakmai gyakorlatok után is adókedvezmény érvényesítésére, amennyiben a tanuló már az új szakképzési rendszerben kezdte meg tanulmányait. Az adókedvezmény megállapításánál ebben az esetben is a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Kedvezmény számítása

A kedvezmény alapja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség.

Kedvezmény összege = arányosított napi önköltség * (általános munkarend szerinti munkanapok száma - iskolai napok - munkabérre nem jogosító napok)
Arányosított napi önköltség = önköltség * szakmaszorzó * évfolyami szorzó / adott év munkanapjainak száma
Súlyszorzó = szakmaszorzó * évfolyami szorzó

A korábbiaktól eltérően nem vehető igénybe adókedvezmény azokra a munkanapokra, amelyekre a képzésben részt vevő munkabérre nem volt jogosult. A kedvezményre jogosító munkanapok meghatározásakor az általános munkarend szerinti munkanapok számából az iskolai napok mellett a munkabérre nem jogosító napokat is ki kell vonni. Nem számolható el kedvezmény például a táppénzes napokra, de az igazolatlan távollétre sem.

Tekintsünk egy példát október hónapra egy épületgépészeti ágazatba tartozó tanulóra, ahol a szakirányú oktatás 2 éves és a tanuló a 2. évfolyamát kezdte.

Önköltség 2021-ben: 1 200 000 Ft/fő/év.
Munkanapok száma 2021-ben: 254 nap.
Szakmaszorzó: 2,42. Évfolyamszorzó 2. évfolyamra: 0,8.
Arányosított napi önköltség: 1 200 000 Ft / 254 nap * 2,42 * 0,8 = 9 146 Ft/nap
Munkanapok száma: 21 nap, ebből 11 iskolai nap és 2 táppénzes nap.

Kedvezmény = 9 146 Ft/nap * (21 nap – 11 nap – 2 nap) = 9 146 Ft/nap * 8 nap = 73 168 Ft.

A figyelembe vehető szakmaszorzók jegyzékét és az évfolyamszorzókat a végrehajtásról szóló 12/2020. (II. 7.) Kormányrendelet tartalmazza.

Eltérés a kedvezmény számításában

A törvényben nevesített szakiskolai képzésekre a szakma- és évfolyamszorzók helyett a fentiektől eltérően 1,5-ös súlyszorzót kell alkalmazni.

Ha a kifizető olyan személlyel köt szakképzési munkaszerződést, aki ezzel párhuzamosan másik foglalkoztatóval is foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, a képzőhely a szakmai képzésre tekintettel a fentiek szerint számított kedvezmény 50%-át veheti igénybe.
A teljes kedvezmény érvényesíthető, ha a szakmai képzés és a rendes foglalkoztatás is ugyanannál a munkáltatónál történik, azaz a saját munkavállalójának vállalja a szakmai képzését a kifizető.

B) Sikerdíj

Sikeres szakmai vizsgát követően a duális képzőhely a szakmai oktatás lezárásaként egyszeri kedvezményt érvényesíthet. Az érvényesítés feltétele a sikeres szakmai vizsga, valamint a 2021. július. 1. után kötött szerződéseknél legalább 6 hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződés.
Mivel a jogszabály külön nem rendelkezik a sikeres vizsga körülményeiről, így az érvényesítésnek nem akadálya, ha a szakmai vizsga teljesítése nem elsőre lesz sikeres. A kedvezmény mértéke a szakképzési munkaszerződés alapján igénybe vett teljes éves kedvezmény 20%-a. Fontos, hogy a sikerdíj érvényesítésére csak az év végi bevallásban van lehetőség.
A sikeres szakmai vizsgáról az akkreditált vizsgaközpont igazolást állít ki, és azt a képzőhely részére a vizsgát követő 15 napon belül megküldi.

Eltérés a kedvezmény számításában

Ugyancsak 50%-a érvényesíthető a sikerdíjnak, ha a képzésben részt vevő a szakképzési munkaszerződésével párhuzamosan másik munkáltatóval is jogviszonyban áll.

2. Szakmai képzés tanulószerződéssel

Az átmeneti rendelkezések lehetőséget biztosítanak a tanulószerződéssel foglalkoztatottak utáni kedvezmények érvényesítésére. A kedvezmény meghatározásánál a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozó számítási szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 12/2020. Korm. rend. 4/A. mellékletében meghatározott súlyszorzókat kell alkalmazni. Nincs külön évfolyami szorzó és szakmaszorzó, a rendeletben meghatározott súlyszorzó az adott szakmára évfolyamtól függetlenül alkalmazható.

Kedvezmény összege = arányosított napi önköltség* (általános munkarend szerinti munkanapok száma - iskolai napok - munkabérre nem jogosító napok)
Arányosított napi önköltség = önköltség * súlyszorzó / adott év munkanapjainak száma

A havonta érvényesíthető kedvezményben nem vehetők figyelembe a munkabérre nem jogosító munkanapok, illetve a fenti eltérésekkel alkalmazható a kedvezmény, ha harmadik foglalkoztatónál másik jogviszony áll fenn.
Sikeres vizsgát követően itt is érvényesíthető a sikerdíj, a szakképzési munkaszerződésnél meghatározott eltérésekkel.

3. Szakmai képzés együttműködési megállapodással

Új kedvezményként került be az elszámolási lehetősége azoknak a régi típusú középfokú képzéseknek, ahol az egybefüggő szakmai gyakorlatot még a régi Szkt. szerinti együttműködési megállapodással lehet teljesíteni.

Kedvezmény összege = önköltség / adott év munkanapjainak száma * figyelembe vehető munkanapok száma

Munkanapként csak azok a napok vehetők figyelembe, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi 7 órát.
Figyelembe vehető lehet például a 6 órás gyakorlati nap is, amennyiben egy másik napon a képzési idő elérte a 8 órát. Nem lehet azonban elszámolni a képzési napokat, ha azokat például hosszabb idő alatt napi 5 órás gyakorlati időben teljesítették.
Az érvényesítés további feltétele az érintett tanuló családi és utónevének, oktatási azonosítójának konkrét megjelölése.

4. Felsőfokú oktatás szakmai képzése hallgatói munkaszerződéssel vagy gyakorlatigényes alapképzés együttműködési megállapodással

Az elszámolás alapja az alapnormatíva. Munkanapként csak a ténylegesen teljesített napok vehetők figyelembe. Az egyes ágazatokban alkalmazható súlyszorzókat a kormányrendelet 332/C. §-a határozza meg. Nincs külön évfolyami szorzó és szakmaszorzó, a rendeletben meghatározott súlyszorzó az adott ágazatra évfolyamtól függetlenül alkalmazható.

Kedvezmény összege = alapnormatíva * súlyszorzó / adott év munkanapjainak száma * ténylegesen teljesített munkanapok száma

5. Kedvezmény a szociális hozzájárulási adó alapján

A foglalkoztatási formától függetlenül bármely képzőhely érvényesítheti a kedvezményt a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezménye alapján.
Ha a foglalkoztató munkavállalójára, vagy akár a vállalkozóra tekintettel a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesít, akkor az alábbi számítással ezt a bruttó szakképzési hozzájárulásában is figyelembe veheti kedvezményként.

Kedvezmény mértéke:
-a szociális hozzájárulási adó kedvezményalap 1,5%-a, ha a kifizetőt a szociális hozzájárulási adóból teljes kedvezmény illeti meg,
-a szociális hozzájárulási adó kedvezményalap 0,75%-a, ha a kifizetőt a szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény, azaz 50%-os kedvezmény illeti meg.

Tekintsünk példaként egy olyan szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztató kifizetőt, aki emellett egy munkavállalója után a munkaerőpiacra lépők teljes szocho kedvezményében részesül, egy másik után pedig FEOR kedvezményt érvényesít.

A szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adókedvezmény, munkaerőpiacra lépő után az érvényesítés 1. évében (teljes kedvezmény): 167 400 Ft * 1,5% = 2 511 Ft.
FEOR kedvezmény esetén (részkedvezmény): 167 400 Ft * 0,75% = 1 256 Ft.

Általános szabályok az érvényesítésben

Az adókedvezmények érvényesítési lehetősége az év elejére visszamenőleges. Az ebből adódó kedvezménytöbblet önellenőrzéssel vagy az év végi elszámoló bevallásban érvényesíthető.